Levesznek két oligarchát az Unió orosz szankciós listájáról, Ukrajna fel van háborodva
Az Európai Unió úgy döntött, töröl szankciós listájáról két orosz milliárdost, Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant. Cserébe három évre hosszabbítja meg az Ukrajna elleni háború támogatásával vádolt közel 3000 orosz magánszemély és vállalat elleni korlátozásokat. Kijev elfogadhatatlannak tartja a döntést, amelyet korábban az Orbán-kormány is többször követelt.
Két héten át tartott a patthelyzet az Európai Unió nagyköveti tanácsában a szankciós lista esedékes meghosszabbítása ügyében. Mivel lejárt a szankciós lista hatálya, és a szankciós ügyekben egyhangú döntés szükséges, a 27 tagállam nehéz viták után kompromisszumra kényszerült, annak ellenére, hogy a két oligarcha törlését kevés tagország támogatta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában azt írta: „Egyetlen név sem véletlenül szerepel a szankciós listán: mindegyikük annak az oknak a megtestesítője, amiért a háború kitört, és amiért a mai napig tart.” Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter „szégyenletesnek és indokolatlannak” nevezte a döntést, hozzátéve: „Moszkva ünnepel, mert elérte, amit akart: a büntetlenség érzését, az EU megalázását és az európaiak közötti megosztottságot.” Szibiha felszólította az EU tagállamait, hogy vezessenek be nemzeti szintű szankciókat Uszmanovval és Fridmannal szemben. Lettország jelezte, hogy ezt megteszi.
Franciaország a hónap elején „nemzetbiztonsági” okokra hivatkozva kezdeményezte az orosz-üzbég állampolgárságú Uszmanov levételét a listáról, csatlakozva Szlovákia követeléséhez. Ezt követően Luxemburg hasonló eljárást kért az orosz-izraeli üzletember, Fridman esetében is, aki 16 milliárd dollárra perelte be a nagyhercegséget az ott befagyasztott vagyontárgyai miatt.
A két kivétel felháborított számos uniós országot, amelyek úgy vélték, rossz precedenst teremt, ha a tagállamok nemzeti érdekeik védelmében gyengíthetik a szankciókat. A balti államok és Ukrajna kifejezetten ellenezték a lépést. Az utolsó akadályt Lettország vétófenyegetése jelentette.
Kompromisszumként az a javaslat született, hogy a szankciókat a szokásos hat hónap helyett 36 hónappal hosszabbítsák meg. A tárgyalásokat közvetítő ír uniós elnökség szóvivője szerint a blokk „nehéz kompromisszumra” jutott, ami növeli az uniós szankciórendszer tartósságát és kiszámíthatóságát. Lettország végül belement, hogy tartózkodjon a szavazástól a két oligarcha törlése ügyében. Andris Kulbergs lett miniszterelnök bejelentette azt is, hogy Franciaország beleegyezett: tárgyalásokat kezd Lettországnak a francia nukleáris elrettentési kezdeményezéshez való csatlakozásáról, valamint megerősíti katonai jelenlétét az országban.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már korábban üdvözölte a készülő döntést, azt hangoztatva, hogy az uniós szankciók törvénytelenek, és minden orosz állampolgárt le kellene venni a listáról.
Uszmanov alapította az USM Holding befektetési csoportot, amely vas-, acél- és rézbeszállító cégek, valamint a Megafon távközlési vállalat tulajdonosa. Korábban kapcsolatban állt az angol Premier League két klubjával, az Arsenallal és az Evertonnal. Az EU 2022-ben fagyasztotta be a vagyonát, olyan „Kreml-barát oligarchaként” jellemezve őt, akinek „különösen szoros kapcsolatai vannak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel”.
Az ukrajnai születésű, orosz-izraeli állampolgár Fridman az Alfa Group befektetési konglomerátum egyik alapítója. Cégcsoportja jelentős érdekeltségekkel rendelkezik az energia- és a bankszektorban. Az EU vezető orosz pénzemberként és Putyin szűkebb körének támogatójaként jellemezte őt.
Az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022. februári kezdete óta egymást követő csomagokban elfogadott uniós szankciós lista olyan személyeket és szervezeteket tartalmaz, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter, valamint duma-képviselők, az ország jelentős bankjai, energiaipari vállalatai és a hadiipari komplexum szereplői.
