Romló PISA-eredmények: az eredményes oktatás nem csak pénzkérdés
A 38, elsősorban fejlett országot tömörítő OECD 2000 óta három évente publikálja a Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérési Program keretében készített felmérés eredményeit. A PISA-jelentés a 15 éves diákok olvasási, matematikai és természettudományos teljesítményét értékeli. A legutóbbi, 2025-ben elvégzett felmérés adatait szeptember elején hozták nyilvánosságra. Ez a kilencedik jelentés, és az első, amelyben a tanulók számítógépes problémamegoldó képességét is vizsgálták. A vizsgálatban 91 ország több mint 760 ezer tanulója vett részt.
A felmérések nem a lexikális tudást, hanem az önálló gondolkodást igénylő problémamegoldást vizsgálják. Az olvasás kategóriája szövegértést rejt magában: nem azt mérik, hogy el tud-e valaki olvasni egy szöveget, hanem hogy össze tudja-e foglalni a saját szavaival. A matematikában és a természettudományokban sem a definíciók ismerete a kérdés, hanem a feladatmegoldó képesség. A számítógépes problémamegoldás során a modellezési és programozási eszközök használatát, kísérletek végrehajtását, valamint digitális termékek létrehozását értékelték.
A 15 éves tanulók átlagos teljesítménye lényegében 2015 óta minden vizsgált területen romlott – a legkevésbé a természettudományok terén. Aggasztóan rosszabb lett a szövegértési képesség. A digitalizáció erősödése, a képernyő előtt töltött mind több idő és a szórakozásból való olvasás idejének csökkenése szoros összefüggésben áll a szövegértés romlásával. 2022 és 2025 között csak Costa Rica, Szlovákia, Törökország és Nagy-Britannia 15 éves tanulói javították természettudományos kompetenciáikat. Az OECD-tagországok 15 éves diákjai közül minden ötödik alacsony teljesítményre képes.
A friss felmérés először mérte föl a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatását. Azok a tanulók, akik az MI-t konkrét iskolai feladatokra használják, alacsonyabb természettudományi pontszámokat érnek el, mint akik nem használják. Akik viszont általános célokra használnak rendszeresen MI-t, és az iskolában is lehetőséget kapnak az MI-műveltséghez szükséges készségek elsajátítására, általában valamivel magasabb pontszámokat érnek el. Ezek a lehetőségek gyakoribbak a kedvezőbb társadalmi-gazdasági helyzetű tanulók körében.
A PISA-felmérések sora számos sikertörténetet mutat fel. Németország az első felmérés kiábrándító eredményei hatására átfogó oktatási reformot valósított meg. Brazília egyszerre növelte a tanulók létszámát és emelte az oktatás színvonalát. Törökország 8 év alatt 70 ponttal javította tanulóinak természettudományos felkészültségét. A pénz nem minden, még az oktatásban sem. Nem elég sokat költeni oktatásra, de okosan kell elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat. A felmért 91 ország közül messze Luxemburg fordítja a legnagyobb összeget az oktatásra, diákjai mégis alacsonyabb teljesítményt nyújtanak a természettudományok terén, mint Írország, Franciaország és Olaszország nebulói.
Az oktatási rendszer a gazdasági fejlődés fontos eleme, de nem az egyetlen meghatározója. Nem lehet véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben látványos gazdasági fejlődést produkáló országok PISA-teljesítménye is feltűnően sikeres. Kína immár sokadszor áll a rangsorok élén. A mostani felmérésben matematikából az OECD-országok átlagos teljesítménye 463 pont volt, a kínai diákoké 612. A természettudományokban a 482 pontos OECD-átlaggal szemben a kínai diákok 597 pontot értek el, a komputerhasználatban az 500 pontos átlaggal szemben 560 pontot. Tajvan, Dél-Korea és Szingapúr tartósan a legjobb tíz ország között található. Szingapúri diákok nyújtották a második legjobb teljesítményt a matematika és a természettudományok terén, és a legjobbat a számítógépes problémamegoldásban. Az informatikai nagyhatalomnak tekinthető Észtország a természettudományokban és a komputerhasználat terén a hatodik, matematikában a hetedik, szövegértésben a nyolcadik helyet foglalja el.
A 15 éves magyar tanulók teljesítménye mind a négy vizsgált területen kis mértékben elmaradt az OECD-országok átlagától. A kilenc PISA-felmérésben mért 28 kompetencia terén csak három alkalommal értünk el az átlagosnál valamivel jobb teljesítményt: 2006-ban a természettudományok, 2009-ben pedig a szövegértés és a természettudományok terén. Nagyobb probléma az átlagosnál jobban romló teljesítmény 2022 és 2025 között. A legsúlyosabb gond, hogy 15 éves diákjaink teljesítménye 2009 óta gyakorlatilag folyamatosan romlik: a természettudományokban 503 pontról 480 pontra, a matematika terén 490-ről 459 pontra, a szövegértésben pedig 494-ről 452 pontra. Az okok összetettek, de a kompetenciákat fejlesztő oktatási rendszertől egy elavultabb felé fordulás és a túlzsúfolt tantervek alapvetően felelősek a romló teljesítményekért. Nem ez az út vezet a tudásalapú társadalomhoz, gazdasághoz.
