Washington akár 40 ezer katonát is kivonhat Európából
Az Egyesült Államok a hidegháború óta nem látott mértékben csökkentheti európai katonai jelenlétét. A Pentagon előtt olyan forgatókönyvek vannak, amelyek 25 ezer, szélső esetben akár 40 ezer katona kivonásával számolnak a jelenlegi mintegy 80 ezres állományból.
A felülvizsgálatot Pete Hegseth védelmi miniszter júniusban indította el. Alexus Grynkewich tábornok, a NATO európai főparancsnoka szeptember 18-án részt vett a Pentagon tájékoztatásán. Végleges elnöki döntés még nincs, a folyamat az év végéig tarthat.
A 40 ezres változat a jelenlegi állomány mintegy felét érintené, ezért a végrehajtás üteme legalább olyan fontos, mint a végső szám.
A légierőt is megvághatják
A tervek között szerepelhet mintegy ötven F-16-os és F-35-ös vadászgép kivonása a jelenlegi körülbelül 150-ből, a P-8 Poseidon tengeri járőr- és felderítőgépek számának csökkentése, valamint az európai amerikai légi utántöltő kapacitás mérséklése. Ezek a számok egyelőre sajtóértesülések, a Pentagon nem jelentett be végleges csomagot.
A tanker- és felderítőgépek olyan háttérképességeket adnak a NATO-nak, amelyeket az európai tagállamok csak részben tudnak önállóan biztosítani. Esetleges visszavonásuk az északi tengeri térségtől a Földközi-tengerig éreztetné a hatását.
Németország lehet a fő érintett
Az amerikai erők legnagyobb része Németországban állomásozik, nagyjából 36–38 ezer fő. Olaszországban 12–13 ezer, Nagy-Britanniában valamivel több mint tízezer amerikai katona szolgál, Lengyelországban pedig jelentős rotációs erő működik.
A csökkentés elsősorban Németországot, Olaszországot és Spanyolországot érintheti, Lengyelország helyzete eltérhet a keleti szárny katonai jelentősége miatt. Országonkénti végleges számokról még nincs döntés.
Németországban fontos parancsnoki, logisztikai és egészségügyi csomópontok működnek, ezért egy létszámvágás nem feltétlenül jelenti ugyanennyi funkció megszüntetését.
Stratégiai prioritások és európai felkészülés
A felülvizsgálat illeszkedik Washington stratégiai prioritásaihoz: nagyobb katonai figyelmet akar az indo–csendes-óceáni térségre fordítani, miközben az európai szövetségesektől nagyobb részvételt vár saját kontinensük védelmében. Ez nem az amerikai NATO-tagság feladását jelenti.
Egy gyors létszámvágás átmeneti képességhiányt okozhatna, mert új repülőgépet és kiképzett személyzetet nem lehet néhány hónap alatt előállítani. A legszűkebb keresztmetszetek egyike a légi utántöltés: a NATO többnemzeti A330 MRTT-flottája bővül, de nem képes teljesen kiváltani az amerikai tankergépeket.
Az európai védelmi kiadások gyorsan nőnek, de a költségvetési vállalás és a ténylegesen hadra fogható eszközök között több év telhet el, a beszerzéseket a gyártókapacitás is korlátozza.
A lehetséges csökkentés időzítése érzékeny az orosz–ukrán háború és a keleti NATO-tagállamokat érő hibrid fenyegetések miatt. Jeanne Shaheen demokrata szenátor szeptember 17-én arra kérte az amerikai külügyminisztert, hogy a Pentagon a diplomatákat is vonja be a felülvizsgálatba.
Magyarországon nincs a németországihoz vagy olaszországihoz hasonló amerikai bázishálózat, ezért a közvetlen létszámhatás kisebb lenne, közvetetten azonban minden tagállamot érintene, ha a NATO-n belül több logisztikai, légvédelmi és mobilitási feladat kerülne európai kézbe.
