Gazdák: mi jöhet az aszály után?
Nem lát olyan általános tendenciát az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, amely szerint az ismétlődő aszályos évek miatt tömegesen hagynának fel a mezőgazdasági termeléssel a magyar gazdák. A tárca ugyanakkor elismeri: az ismétlődő szárazság egyes térségekben és ágazatokban jelentős termés- és jövedelemkiesést okoz.
A minisztérium értékelése nem feltétlenül esik egybe azzal, amit az elmúlt hetekben több termelő és érdekképviseleti vezető mondott. Augusztus végén Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke „brutálisnak” nevezte az idei aszály hatásait, és arra figyelmeztetett: ha még egy olyan év következik, amely ennyire vagy akár csak hasonlóan próbára teszi a termelőket, akkor szinte biztosan jelentősen csökken majd a megművelt hazai területek nagysága.
Koncz Máté szerint az elmúlt mintegy öt év nehézségei sok gazdaság tartalékait már teljesen felemésztették. Több békési gazdálkodóval is egyeztetett, s közülük többen jelezték, hogy már most eljutottak az utolsó fázisba, innen már nem mennek tovább.
Volt, aki arról számolt be, hogy már meg is kezdte a mintegy 350 hektáros területén a működés felszámolását, amit az év végéig „valahogy le is szeretne zárni”, bár ezzel kapcsolatban voltak kétségei. „Egyszerűen elegem van” – indokolta döntését a gazda. Koncz Máté úgy fogalmazott: ebből a helyzetből nehezen látható, miként tudnának kilábalni a termelők.
Nem írható minden kizárólag az aszály számlájára, erre a minisztérium is felhívta a figyelmet. A gazdaságok számának csökkenése mögött szerintük „hosszabb távú strukturális folyamatok” is állhatnak. Csakhogy maga a gazdaságszám már az elmúlt évtizedben is igen jelentősen visszaesett. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as gazdaságszerkezeti összeírásának végleges adatai szerint 2023-ban mintegy 198 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon, ami 18 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban volt.
Tíz év alatt 99 ezer gazdaság tűnt el: 2013-hoz képest harmadával csökkent a számuk. 2020 és 2023 között elsősorban a kisebb területet művelő, illetve kevés állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységgel a KSH adatai szerint.
A minisztérium úgy látja, az agrárpolitika feladata elsősorban az alkalmazkodóképesség és a gazdaságok hosszú távú működőképességének erősítése. Ebben egyre nagyobb szerepet szánnak a mezőgazdasági vízgazdálkodás átalakításának.
Ez nem pusztán újabb öntözőrendszerek kiépítését jelenti: a tárca a víz helyben tartását, a talaj vízmegtartó képességének javítását és a víztakarékos technológiák terjedését is az aszály elleni küzdelem részének tekinti. Az Agrár-környezetgazdálkodási programban közel 20 ezer gazdálkodó alkalmaz olyan gyakorlatokat, amelyek segítik a víz helyben tartását és a talajnedvesség megőrzését.
A víztakarékos öntözési fejlesztésekre benyújtott több mint 660 kérelemből eddig közel 200 részesült támogatásban, összesen mintegy 38 milliárd forint értékben. A közös agrárpolitika keretében működő támogatásokat egészíti ki a vízügyi ágazat „Vizet a tájba!” programja és a vizes élőhelyek kialakítását segítő beruházások. A „Vizet a tájba!” program keretében eddig 5844 hektáron több mint 21,5 millió köbméter víz helyben tartása valósult meg.
Az idei aszály közvetlen következményeinek kezelésére több rendkívüli intézkedést is bevezettek. Az ország jelentős részére már május 15-én aszályhelyzetet hirdettek, majd a július 1. és augusztus 18. közötti időszakra augusztus 28-án az ország teljes területére megállapították azt. Ez azért fontos a gazdák számára, mert a vis maior eljárásokban nem kell külön dokumentummal bizonyítaniuk az aszály tényét. Egy szeptemberi rendeletmódosítás bizonyos esetekben még magának a vis maiornak a bejelentése alól is mentesíti a termelőket, ha valamely támogatási kötelezettségüket az országos aszály miatt nem tudták teljesíteni.
A súlyosan károsodott szemes és silókukoricánál augusztus végéig lehetővé tették a zöldbetakarítást és -silózást is úgy, hogy a gazdálkodók megőrizhessék kárenyhítési jogosultságukat. Erről részleteket nem osztottak meg, mondván: a beérkező adatok összesítése még tart.
A gazdálkodók likviditásának javítását szolgálja az a már korábban bejelentett 106 milliárd forint, amely augusztustól október közepéig juthat el a termelőkhöz. Emellett legfeljebb 500 millió forintos hitelállományt érintő moratórium és kedvezményes hitelkonstrukciók is rendelkezésre állnak.
A már bekövetkezett károk enyhítésére a kárenyhítési rendszer mellett a kukoricatermelők szeptember 30-ig 10,8 millió euró, mintegy 4,2 milliárd forint rendkívüli uniós támogatást kaphatnak. A megnövekedett költségek kompenzálására további 16,7 millió eurós EU-s forrás áll rendelkezésre, amelyet 2027 februárjáig fizetnek ki.
