Már a kórházak működését akadályozza a szakemberhiány
A szakemberhiány és különösen az ápolók fogyása a legnehezebben megoldható feladatként rajzolódott ki a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. A kormányzat bérrendezéssel, új szakdolgozói életpályával, a képzés átalakításával és a feladatmegosztás újragondolásával próbálná kezelni a problémát. A fórumon megszólaló intézményvezetők szerint több helyen már a napi működéshez sincs elegendő szakdolgozó, a még ágy mellett dolgozók egyre idősebbek, a fiatalok pedig nemigen vállalják ezt a munkát.
Az egyik kórházi vezető úgy fogalmazott: miközben hosszú távú programokról és képzésről beszélnek, neki az a kérdése, „holnap ki fog dolgozni?”. Felvetette azt is, hogy Magyarországnak előbb-utóbb mérlegelnie kellhet külföldi munkaerő bevonását, ahogyan több európai ország is tette. Ez szakmai felvetésként hangzott el.
Az ápolók átlagéletkora 64 év körül van
Lantos Gabriella, a józsefvárosi szakrendelő főigazgatója arról beszélt, hogy náluk az ápolók, illetve szakdolgozók átlagéletkora 64 év körül van, többen már a nyugdíjkorhatár után, részmunkaidőben dolgoznak. A szakdolgozóhiány már a működést is akadályozza: hiába van orvos, ha nincs mellette szakdolgozó. Felvetette azt is, hogy egyes szakrendeléseken szakképzett szakdolgozók olyan feladatokat is ellátnak, amelyek más munkaszervezéssel kiválthatók lennének.
Öt és fél ápoló jut ezer lakosra
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke országos adatokkal egészítette ki a kórházvezetők tapasztalatait. Előadásában azt mondta, Magyarország azon hat uniós tagállam közé tartozik, ahol az elmúlt időszakban csökkent az ápolói létszám: jelenleg 5,4 ápoló jut ezer lakosra. Hozzátette: nem is az ápolók száma a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a kórházi felnőttápolásban dolgozók 60 százaléka már a nyugdíj előtti utolsó tíz évben jár.
A létszámhiány már közvetlenül meghatározza, hogy egy intézmény mennyi beteget tud fogadni, hány műtétet képes elvégezni, illetve fenn tudja-e tartani valamennyi ellátását. Ha nincs elegendő műtősnő, aneszteziológiai szakasszisztens vagy ápoló, önmagában a rendelkezésre álló műtő és az orvos sem elegendő több beavatkozás elvégzéséhez. Kevesebb dolgozó mellett több beteg juthat egy ápolóra, kevesebb idő marad az állapotuk követésére, mozgatásukra és az állapotromlás korai felismerésére.
A következő húsz évben a távozók negyede lehet az utánpótlás
Balogh Zoltán szerint az egészségügynek egyszerre kellene új embereket a pályára vonzania és megtartania azokat, akik már benne dolgoznak. A MESZK elnöke szerint a következő húsz évben munkába álló ápolói generáció létszáma a távozó generációénak mindössze a negyede lehet. Adatai szerint idén országosan 237 technikumi végzettségű ápoló kerülhet ki a munkaerőpiacra, mellettük több mint 75-en egy másik, hároméves képzési programban végeznek. A már ismert évfolyamlétszámok alapján 2030-ban legfeljebb 117 technikumi ápoló végezhet, 2031-ben pedig 267.
Az ezredforduló körüli időszakban volt olyan esztendő, amikor 900-1000 diplomás ápoló végzett Magyarországon, jelenleg évente körülbelül már csak 300-400. A közép-magyarországi régióban, ahol az ország betegellátásának több mint 30 százaléka zajlik, évente mindössze 70-90 új diplomás érkezik az ellátásba. A képzési rendszer szerkezete sem minden területen van összhangban az egészségügy munkaerőigényével: tavaly több mint háromszáz gyógytornász kért külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást.
Béremelés 2027-re, 123 ezer dolgozót érinthet
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy nappal korábban a konferencián azt mondta, hogy a 2027-re tervezett 500 milliárd forintos egészségügyi többlet elköltésének legnagyobb tétele a szakdolgozók bérrendezése lesz. Ez több mint 123 ezer dolgozót érinthet. A tervek szerint a jelenlegi sávos rendszer helyett hat fizetési osztályból és 15 fokozatból álló bértábla jönne létre. A besorolásnál a végzettséget és az egészségügyben elismert szolgálati időt vennék figyelembe, háromévente pedig magasabb fokozatba lehetne kerülni. Külön értékelnék a magasabb képzettséget, a szakvizsgát, a tudományos fokozatot és a szakmai tapasztalatot is. A miniszter hangsúlyozta, hogy a tervezett új bérstruktúra miatt senkinek sem csökkenhet a keresete.
A béremelés pontos mértéke ugyanakkor továbbra sem ismert. Hegedűs Zsolt korábban még 20-25 százalékos szakdolgozói béremelés szükségességéről beszélt, és azt ez év végére helyezte kilátásba. Arra a kérdésre, hogy végül mekkora emelésre számíthatnak a dolgozók, a miniszter későbbre ígért konkrétumot. A kormány a bérrendezés mellett új szakdolgozói életpályát is ígér, amelynek a pályakezdők támogatását, a középgeneráció megtartását és az idősebb szakdolgozók tapasztalatának további hasznosítását egyaránt szolgálnia kellene.
