Az AfD eredménye felkiáltójel a demokraták számára
Ha létezik figyelemfelhívó felkiáltójel a demokrata politikai erők számára, akkor a minapi német tartományi választási eredmény az. A demokraták között ugyan nincs mindenben egyetértés – kereszténydemokraták, szociáldemokraták, liberális demokraták –, de létezik egy íratlan fundamentum: a többpárti parlamenti demokrácia szabály- és működési rendszere.
Ennek alapja az emberi méltóság, a szabadságjogok tisztelete, a szabályok közé szorított kapitalizmus elfogadása. Az újfasiszta politika ezzel szemben a fehér ember fölényét, az etnikai felsőbbrendűséget hirdeti, párosulva a kisebbségek elutasításával, a bevándorlóellenes hangulatkeltéssel és az iszlámellenes fellépéssel. Erre építve erősödnek a nacionalista szólamok, a nemzetállami szuverenitás hangsúlyozása, ami az Európai Unióval szembeni fellépést és a klímaválság megkérdőjelezését jelenti.
Ha egy német autógyár ötvenezer munkavállalót bocsát el, az érintett családok élethelyzete alapot teremt az újfasiszták előretöréséhez. Sorjáznak a populista válaszok: hibás az Európai Unió, a hatalmon lévő pártok, a bevándorlók. Ma még nem tartunk a jogtalan cselekedetek legitimálásánál, de ennek az útnak az elején járunk – ezt a folyamatot nevezik weimarizálódásnak.
A szász-anhalti eredmény ennél egyértelműbb bizonyíték nem kell: a szélsőjobb csaknem 44 százalékot ért el, míg az öt demokratikus párt külön-külön 5 és 18 százalék között teljesített. Az AfD egyedül éppen nem tud kormányt alakítani, a demokratikus pártok együtt tudnának – ha képesek lennének elsőbbséget adni a demokratikus rendszer működőképességének megőrzésének.
A szuverenista-populista erők nem csak Németországban vannak jelen: Nigel Farage és a Reform UK az Egyesült Királyságban, Marine Le Pen és Jordan Bardella a Nemzeti Tömörülésben Franciaországban, Geert Wilders a Szabadságpártban Hollandiában, Santiago Abascal a Voxban Spanyolországban, Matteo Salvini a Legában Olaszországban. Az Európai Parlamentben tizenhárom ország képviselői a Patrióták Európáért csoportban működnek, az AfD a Szuverén Nemzetek Európája csoportot alkotja.
Putyin Oroszországa az Európai Unió szétzilálásában érdekelt, ebben az európai újfasiszta pártok jó eszköznek bizonyulnak. Trump Egyesült Államokja most döntött arról, hogy támogatja az európai konzervatív civil szervezeteket és a jobboldali médiát, ami a szélsőjobb hálózatok támogatását jelenti. Ebben a folyamatban Orbán Viktor vezető szerepet játszott, nemcsak szervezőként, hanem a szélsőjobboldali pártok finanszírozójaként is.
A demokratikus politikai tényezőknek határozott választ kell adniuk. Szász-Anhalt modellértékű lehet: képesek-e a demokratikus pártok koalíciót alkotni, megtalálni a kompromisszum alapjait, válaszokat adni az újfasisztákra szavazók problémáira? Hogyan alakítja ez az eredmény az össznémet viszonyokat, milyen hatással lesz Európára, a francia szenátusi és elnökválasztásra, az olasz és spanyol parlamenti választásokra?
A tét nem kevesebb, mint Európa jövője. Ha nem tanulunk a múltból, sorsunk a weimarizálódás lesz; vagy haladhatunk a békés európai együttműködés útján.
