Ligeti Miklós neve egyre többször felmerül a közéletben
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azután került a magyar nyilvánosság figyelmének középpontjába, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal egyik esélyes elnökjelöltje volt, ám végül nem őt választották meg a hivatal élére. A szakember azóta jelentős népszerűségre tett szert, noha maga tartózkodik a történtek minősítésétől.
A közvélemény a korrupció elleni harc több mint egy évtizedes szereplőjeként tekint rá, olyan emberként, aki a hivatal élén felléphetne a bűncselekmények elkövetőivel szemben. Sokan nem értik, miért nem a nyilvánvalóan alkalmasnak tartott jelölt mellett döntöttek.
Ligeti nevét azóta szakmai körökben is felvetették lehetséges legfőbb ügyészként, majd a Tisza Párt bejelentette, hogy az Alkotmánybíróságba jelöli őt.
Újfajta demokrácia körvonalai
A Tisza Szigetek mozgalmának sikere már korábban jelezte, hogy a választók egyre inkább beleszólást szeretnének kapni a döntésekbe. Arra azonban valószínűleg senki, így Magyar Péter sem számított, hogy százezrek akarják majd befolyásolni, ki vezesse a korrupció elleni hivatalt.
Hadházy Ákos neve a kezdetektől felmerült a nyilvánosságban, mivel a volt képviselő következetesen fellépett a közpénzek felhasználása elleni visszaélésekkel szemben. Miután kiesett a parlamentből, sokak számára kézenfekvőnek tűnt, hogy egy ilyen hivatal élén folytathatná a munkát. Később azonban világossá vált, hogy Magyar és Hadházy nem tud együttműködni, így Hadházy mögött nem sorakozott fel széles támogatói tábor, sokan ugyanis feltételezték, hogy sértettségből kritizálja az új kormányt is.
Ligeti esetében hiányzik a politikai ambíció, nála a szakmai elköteleződés áll a középpontban, amelyet a köz javára szeretne hasznosítani. Az alkotmánybíróvá való kinevezés ugyanakkor véget vetne ennek a munkának, hiszen ebben a minőségben a Tisza-kormány működésének törvényességét kellene vizsgálni.
A társadalom először a múlttal akar elszámolni
A társadalom azonban először a múlttal és a felelősökkel szeretne elszámolni, ehhez pedig olyan embereket vár, akikben megbízik. Ligeti a köz számára ilyen ember. Elfogadja ugyan, hogy Unger Anna, a hivatal elnöke is alkalmas lehet erre a szerepre, de Ligetit is szívesen látná a számonkérő pozícióban.
Nem meglepő, hogy a jogi igazgató szerepléseit, nyilatkozatait és interjúit újabban hatalmas érdeklődés kíséri, és továbbra is érződik a nyomás, hogy Ligeti Miklósból legyen valaki.
Alkotmánybírónak jelölni szinte senki nem gondolt volna, bár ha ez április 12-e előtt merül fel, mindenki egyetértően bólogatott volna, hogy valóban minden alapjaiban változik meg. A történelmi győzelem óta azonban máshogy működik a közélet, a politika és a mindennapi demokrácia.
A támogatók beleszólást akarnak
A győztes erő támogatói úgy érzik, joguk van beleszólni minden döntésbe, erre Magyar Péter lehetőséget is teremtett. Nem népszavazással, hiszen személyi kérdésekben ez nem lehetséges és nem is lenne helyes, hanem azzal, hogy a kormányzat korábban a köztársasági elnökről is megkérdezte a társadalmat, az új hivatal vezetői posztjaira pedig pályázatot írt ki. Ezzel tudatosan nyitotta ki az ajtót a jelentkezők és a véleményezők előtt.
A közvélemény úgy látja, hogy ebben a vetélkedőben Ligeti volt a győztes, és nem érti, a döntéshozók miért határoztak másképp. Egy filmfesztiválon kiosztható a zsűri nagydíja és a közönség díja is, a politikában viszont erre nincs lehetőség, ezért sokan elégedetlenek a döntéssel.
Az még nem dőlt el, hogy mindez elkedvetleníti-e a támogatókat, és ismét távolabb kerülnek-e a politikától, vagy épp ellenkezőleg: még hangosabban szeretnének beleszólni a döntésekbe. A folytatás szempontjából az utóbbi lenne előremutató, mert a sok csalódást okozó demokrácia megújításában csak ez vihet előbbre.
