GKI: Az Eddigi Gazdaságpolitika Megújításának Szükségessége
A GKI legfrissebb elemzése szerint a magyar gazdaságpolitika fenntarthatatlan pályán halad, mivel a helyzet nem teszi lehetővé a felzárkózást. Szemben Romániával, amely az elmúlt 15 évben 200%-ot növekedett euróban mérve, Magyarország csupán 70%-os bővülést mutatott fel. A különbség forrása szerintük a gazdasági támogatások helytelen elosztásában keresendő.
A legfrissebb statisztikák alapján a magyar gazdaság az első negyedévben 1,7%-os éves növekedést produkált, mely a legmagasabb érték az utolsó három és fél évben, ám ez a megtermelt eredmény az elmúlt évek stagnálása után önmagában nem elegendő a hosszú távú fejlődéshez. A GKI elemzése hangsúlyozza, hogy a következő kormányzati ciklus fő kihívása a növekedés stabilizálása és fenntartása lesz. Az előző évtizedben, 2014 és 2019 között Magyarország a térség harmadik leggyorsabban növekvő gazdasága volt 4,2%-os éves bővüléssel, azonban a 2020-as évekre ez a tendencia megfordult, így 2025-re már a leglassabb növekedést mutató ország lett a térségben egy mindössze 0,5%-os bővüléssel, míg a régiós átlag 1,9% volt.
A GKI elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi növekedési modell, amely a munkaerőre és tőkebevonásra épült, kimerült. A foglalkoztatottak száma 2020 után csökkenésnek indult, míg a külföldi tőkebeáramlás dinamikája is jelentősen visszaesett. Ezen kívül az állami és uniós források által generált keresletélénkítés már egyre kevesebb GDP-növekedést hoz, inkább inflációt és növekvő importot idéz elő. Az eddigi extenzív növekedési modell tehát már nem versenyképes.
A növekedést forintban mérve látványosnak tűnik, de az infláció jelentős mértékben elnyeli ennek egy részét. Az euróban történő mérések azt mutatják, hogy Magyarország 70%-os növekedésével szemben Lengyelország 155%-ot, míg Románia 200%-ot tudott elérni. Vásárlóerő-paritáson a román gazdaság 132%-kal, a lengyel pedig 109%-kal bővült, míg a magyar gazdaság csupán 70%-os növekedést tudott felmutatni. Mindezek alapján a volumennövekedés nem alakult át tényleges életszínvonal-javulássá, nagyrészt azért, mert a külföldi tőke által dominált szegmensekben a megtermelt érték jelentős hányada nem maradt a belföldi jövedelmekben.
Az ipar helyett a szolgáltatások, különösen a tudásalapú szolgáltatóközpontok és a növekvő lakossági fogyasztás alakították a gazdasági növekedést 2016 óta. Ez éles ellentétben áll az előző kormányzat újraiparosítási stratégiájával, amely az ipar támogatására helyezte a hangsúlyt, azonban ebből a szektorból nem alakultak ki jelentős húzóágazatok.
A GKI elemzése szerint a jövőbeni fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a keresletélénkítés helyett versenyképes kapacitások épüljenek ki. A globális értékláncokba való bekapcsolódásra magasabb hozzáadott értékű szegmenseken keresztül van szükség, különösen a szolgáltatóiparban. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a technológia- és tudásvezérelt váltás elengedhetetlen az olcsó munkaerőre épülő modell helyett.
