A Jabloko párt eltiltása és az orosz politikai helyzet
Az orosz politika legújabb fejleményei között Makszim Kruglov, a liberális Jabloko párt alelnökének ügyvédjei által elmondottak szerint a Jabloko párt választáson való részvételét lehetőségekhez kötő eljárást indított a legfelsőbb bíróság előtt. Az eljárást a Kremlhez közeli, háborúpárti Rogyina (Haza) párt indította, amelynek célja a legnagyobb háborúellenes párt kizárása a szeptember 20-án esedékes állami duma választásról, ami egy újabb lépést jelent az orosz politikai elnyomás gyakorlatában.
Az orosz Központi Választási Bizottság vezetője, Ella Pamfilova, a választási kampány kezdetén még 18 párt részvételi jogát emelte ki, de a véghajrára ez a szám már radikálisan csökkent. Jelenleg csak 11 párt jogosult részt venni a választásokon, és a Jabloko kizárásának esélye egyre inkább valósággá válik, figyelembe véve a nacionalista Rogyina párt által benyújtott keresetet és az orosz belpolitikai helyzetet.
Ha a legfelsőbb bíróság valóban jóváhagyja a Jabloko eltiltását, az új nívót képvisel a Putyin-rezsim megtorlási politikájában, amely az utóbbi időben az egyénekkel szemben alkalmazott jogi mechanizmusokra korlátozódott, nem pedig a politikai pártok kiiktatására. Eddig Alekszej Navalnijt és más ellenzéki politikusokat távolítanak el a választásokból ilyen prekoncepcióval, de a Jabloko kizárása egy direktebb támadást jelenthet a szabad politikai nyilvánosságra.
Az orosz ellenzék helyzete az utóbbi években drámaian megváltozott. A külföldi emigrációba kényszerült politikai szereplők és a börtönbüntetéseket elszenvedett aktivisták, mint Borisz Nagyezsgyin, egyértelműen mutatják, hogy a kormány, különösen a háború kirobbanása óta, mindent megtesz az ellenzék likvidálásáért. Nagyezsgyin például az elnökválasztáson a róla gyűjtött aláírások érvénytelenítése miatt nem indulhatott.
A Jabloko párt, amely a legnagyobb háborúellenes hangot képviseli Oroszországban, nem hátrált meg, még a hatalom politikai üldözése ellenére sem. Politikai vezetőik, mint Lev Slosberg és Nyikolaj Ribakov, szisztematikus támadásokkal néztek szembe. Ribakovot például pénzbírsággal sújtották, míg Kruglov mellett többen hét éves börtönbüntetést kaptak hamis információk terjesztése miatt.
Az orosz hatalom célja nyilvánvaló: minél kevesebb ellentmondásos hangot lehessen hallani a választások közeledtével. A legutóbbi események, köztük a Jabloko párt eltiltásának kezdeményezése összefonódik a Kreml azon igyekezetével, hogy teljes mértékben elhallgattassa a háborúellenes hangokat.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a legutóbbi hetekben olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Rogyina párt vezetője, Alekszandr Zsuravljov, a választási hatóságok által a Jabloko számára jóváhagyott jelöltek számát is kifogásolta. A politikai játszmák közepette a Jabloko nehéz időszakon megy keresztül, hiszen a párt eltiltása nem csupán jogi, hanem morális üzenet is a hatalom részéről, amely a politikai pluralizmus elfojtására törekszik Oroszországban.
