Rónay Lili kiállítása a Magyar Képzőművészeti Egyetemen
A kiállítás, amely 2026. július 10. és augusztus 9. között látogatható a Hungarian Art & Business (HAB) Andrássy úti kiállítóterében, a frissen végzett alkotók sokszínű művészi világát mutatja be. A HAB három emeletén, három eltérő karakterű térben bontakozik ki a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) legújabb diplomásainak munkássága, amelyek középpontjában a test, az anyag és az érzékelés kapcsolatának rejtélye áll. Ez a válogatás immár második alkalommal kerül megrendezésre, és az alkotók munkái a globális ökológiai válság és a digitalizált mindennapok hatásait tükrözik, bemutatva a Z generáció érzékenységét és reflexióit.
A nyolc tanszék negyvenhat alkotójának több mint harminc munkája különböző aspektusokat ölel fel: a természet és az ember ősi viszonyrendszerétől kezdve a posztdigitális érzékelés átalakulásán át, egészen a transzgenerációs traumák kérdéséig. Dr. Erős István, az MKE rektora hangsúlyozta, hogy a bemutatott alkotások a szakmai felkészültség, a kritikai gondolkodás és az alkotói bátorság gazdag spektrumát képviselik.
A kiállítás első emelete a válogatás legérettebb munkáit felvonultatva rétegzett vizuális élményt nyújt, amely új összefüggéseket kereső művészeti tapasztalatot alkot. A felső szinten a különböző önálló térfoglalások révén a látogatók elmélyülhetnek vagy éppen eltévedhetnek az alkotások sokaságában. Ezen a szinten találkozunk a dokumentációs formában megjeleníthető művekkel is, amelyeket bármely bemutatópanel elegendő teret ad, ezáltal is kihangsúlyozva, hogy bizonyos alkotások a figyelem rostáján átsiklani látszanak.
A kiállítás különleges darabja Lányi Lilla Eszter Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színdarabjához készült színházi terve, amely konzervekből készült hangszerbábjaival, többek között egy hibrid hangszerrel, a műtárgy és a színpadi kellék határvonalán egyensúlyozik. Szabó Bernadett installációja, a méhsejtszerű struktúrák és a fekete cukorbábok felhasználásával, az egyéni test és a közös rendszerek viszonyát vizsgálja, előtérbe helyezve az anyag átalakulásának folyamatát.
Laviv Laura családi portréja, amely az intimitás és a monumentalitás feszítőerejét egyesíti, a fotóalapra épülő horgolt munka révén a családi emlékezet és kézműves tradíciókat összemosva jelenik meg. Nándori Judit festőművész 913 című kompozíciója a fácánok vizsgálatán keresztül reflektál az ember és a természet közötti hatalmi viszonyokra.
Csordás Flóra Újrakódolt receptorok című alkotása a tervezőgrafika szak egyik legkiemelkedőbb diplomamunkája, amely a digitális kultúra érzékelésre gyakorolt hatását vizsgálja. A tárlat térpolitikája is érdemes a figyelemre; az alkotások elhelyezése, mint például a Megosztott terek című projekt, amely a közösségi média hatásait kritikusan elemezve dokumentációs formában jelenik meg, sajátos térhasználati rendszerrel bontakozik ki.
A kiállítás nyitott szerkesztésmódja szintén kiemeli a generációk belső világát, kérdéseiket és élményeiket, amelyekből kutatásaik és műveik születtek. Ahogy Olajos Anna, a HAB művészeti igazgatója kiemelte, ez a tárlat az első lépés a diplomás hallgatók számára a professzionális művészeti pályán, és a közönséggel kialakított párbeszéd minden eddiginél aktuálisabb.
