Egyre inkább a tehetősek sportja a szurkolás a futball-világbajnokságokon
A 23. labdarúgó-világbajnokság pörög, és bármennyire is sok kritika éri a tornát, senki sem szeretne kimaradni belőle. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) tisztában van ezzel, hiszen idén még magasabb szintre emelte a mérkőzések jegyárait. Az élő sportesemények látványosságát egyre inkább csak a tehetősebb rajongók tudják megfizetni, ami gazdaságilag folyamatosan emeli a futball presztízsét, de közben fokozatosan elveszi az identitását.
Martin Brundle, a Sky Sports Forma–1-es kommentátora, az elmúlt években internetes népszerűségének köszönhetően több mém alapját képezte. Műsorában előnyben részesíti, hogy elkapja a sztárokat, és tőlük kérdezősködjön az aktuális sporteseményekről, kiprovokálva a rajongók szurkolását. Ez a jelenség nemcsak a Forma-1-es rendezvényeken, hanem a futball világában is tapasztalható, hiszen a népszerű influenszerek tudatosan építik fel magukat a világbajnoki mérkőzéseken, ami alátámasztja a sportág népszerűségét.
Virítsd a lóvét, mutatom a focit
A Forma-1 és a futball között azonban van egy lényeges különbség. A Forma-1 már régóta a tehetősek szórakozása volt, míg a labdarúgás valahogyan közelebb állt a nagyközönséghez. A FIFA törekvéseivel azonban ezt a közelséget igyekszik fokozatosan megszüntetni, s úgy tűnik, hogy a gazdagabb réteg privilégiumává válik az élő mérkőzések megtekintése.
Az idei világbajnokság hivatalos, legdrágább jegyei 575 dollárra (180 ezer forint) emelkedtek, míg négy évvel ezelőtt Katarban ez a plafon csupán 220 dollár (68 ezer forint) volt. Ráadásul a FIFA bevezetett egy dinamikus árképzési rendszert, ami lehetővé teszi, hogy a jegyárak a kereslet függvényében folyamatosan változzanak, így az első fordulóban a viszonteladási jegyek ára akár 1000 dollár (312 ezer forint) fölé is kúszhatott.
Költséges élmény és különböző hátterű nézők
A Reuters által közzétett adatok alapján Greg Connor, egy oklahomai autójavító vállalkozás tulajdonosa, 9600 dollárt (3 millió forint) költött négy jegyre, amelyeket a Franciaország-Norvégia mérkőzésre vásárolt. Miközben Connor mondta, hogy öt-hat meccset fontolgattak, végül csak egyre indultak el. Másik válaszadó, Mike Gill, brit ingatlanfejlesztő, akinek a szívét a brit válogatott húzza, megjegyezte: „Meg kell fizetni a futballt. Ez zsarolás, de az emberek kiperkálják az árát.”
A Reuters interjúiból az is kiderült, hogy a csoportkör résztvevői általában magasabb jövedelmű munkakörökben dolgoznak. Az 50 válaszadó közül 30-an értékesítési, pénzügyi vagy ingatlanpiaci pozícióban dolgoznak, míg a jelenleg jellemzően alacsonyabb jövedelmű szakmákban elhelyezkedők alig emelhetik ki magukat.
A futball lényege veszni látszik
Bár a szórakoztató iparban az emberek már megszokták, hogy a koncertek és sportesemények komoly összegeket emésztenek fel, nem mindenki reagál pozitívan a jegyárak drámai emelkedésére. Gustavo Alfaro, Paraguay szövetségi kapitánya kiemelte, hogy a világbajnokságok árazása aránytalanul magas, és e szélsőségek közepette a futball esszenciája veszhet el.
Stefan Szymanski, a Michigani Egyetem sportmenedzsment professzora hangsúlyozta, hogy a jegyárak emelkedése a sportág páratlan népszerűségét tükrözi világszerte, különösen a tehetős emberek körében. A felnövekvő népszerűséggel pedig a FIFA elnökének, Gianni Infantinónak is figyelemfelkeltő életmódban van része, amellyel a futball világának jövője függ össze.
Itthon mérsékeltebb a helyzet
A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései sem filléres mulatságok, de a jegyárak nem okoznak akkora meglepetést. A legutóbbi Finnország elleni felkészülési mérkőzésre a legolcsóbb belépő 4000 forintos, míg a legdrágább 16 000 forintos áron volt kapható. A tavaly novemberi Írország ellen, a világbajnoki selejtezőn a jegyárak 7000 és 25 000 forint között mozogtak, ami viszonylag mérsékeltnek mondható a nemzetközi színtérhez képest.
