ÚJ ÉLET – HULLÁMZÓ HORIZONT GARACZI LÁSZLÓVAL ÉS NAGY ILDIKÓ NOÉMIVEL
Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi Hullámzó horizont című könyve, amely immár negyed évszázad úttörő előkészületeit követően a könyvesboltok polcaira került, egy sűrű, rétegzett és komplex nyelvezeten megírt regény, amely egy Amerikából Magyarországra remigrált fiatal lány történetét meséli el. A történet 1993 nyarán játszódik Budapesten, amikor az ország maga is az újjászületés állapotában van. E regény kapcsán a szerzőpárral folytatott beszélgetésben feltérképezzük a karneváli világot, ahogyan azt a könyv bemutatja.
Nagy Ildikó Noémi rávilágít arra, hogy az Eggyétörve című novelláskötete és a Hullámzó horizont közötti kapcsolódási pontok a két kötet közötti téma közös nevezőjéből erednek. Mindkét mű középpontjában egy Észak-Amerikában nevelkedett lány Magyarországon megélt tapasztalatai állnak. A Hullámzó horizont regényként tekinthető a novelláskötet előzményregényének, ahol a két kultúra között feszülő ellentétek keresése a fő motívum.
Garaczi László megosztja, hogy a multikulti problematika számára sem idegen, hiszen saját gyermekkora Budapesten a vidéki rokonok gyakori látogatásával tarkított, ami feszültséget generált a családi belvilág és a városi élet között. Számára sok idő telt el, mire felfogta és elfogadta ezt a kettősséget, amely a társadalmi szubkultúrák komplexitásában ölt testet.
Identitáskeresés és Remigráció
A kérdésre, hogy milyen indíttatásból érkezett Magyarországra, Nagy Ildikó Noémi hangsúlyozza, hogy a Hullámzó horizont és az Eggyétörve írásai nem önéletrajzi elemek, hanem valós motívumokon alapuló történetek. Elbeszélése szerint apja a hetvenes évek elején került Nagyváradról Kanadába, míg ő Vancouverben született és Brooklynban nőtt fel. Az első magyarországi látogatása sorsdöntő volt számára, hiszen a tanárnő pontosan tudta kiejteni a nevét – ez a felismerés indította el benne a kulturális kapcsolódást.
Villő, a regény főszereplője szintén hasonló helyzetben van, tőle is megkérdezzük, hogyan éli meg az identitásőrzést, különösen egy olyan társadalomban, ahol sokan nem önszántukból hagyták el a hazájukat. Nagy Ildikó rávilágít, hogy az emigráns közösségek gyorsan megtalálják egymást, de a valódi hagyományőrzés nehéz feladat, hiszen a második generációs gyerekek sokszor elveszítik a nyelvet, és a kulturális hagyományok ápolása is egyre nehezebb feladattá válik.
A Nyelvi Kód és a Közös Munka
A regény nyelvezete a komplexitásával és tömörségével hívja fel magára a figyelmet, hiszen Nagy Ildikó minimalista stílusával és Garaczi játékosabb mondataival egy különleges nyelvi harmóniát teremtettek. A közös munkafolyamatuk során a szövegek véletlenszerűen születtek, majd közösen alakították őket egy nagyobb narratívává. A történet kétségtelenül a rendszerváltás körüli feszültségekkel lenne főszereplője, ahogy az amerikai diaszpóra és Magyarország találkozása köré épül.
A fejezetek címeként használt nevek mögött élettörténetek állnak, bár a páros nem mindig ragaszkodott ehhez a paradigmához, így a történetek nemcsak dokumentarista ideálokból építkeznek, hanem fikciós jellegekkel is gazdagítják az olvasói élményt.
Villő Nyara és a Felnövés Története
Kiss Villő 1993-as budapesti tapasztalatai fókuszálják a regény mondanivalóját, ahol életének egyik legszebb nyara bontakozik ki. A főszereplő indulása Amerikából és az onnan való visszatérése egy új élet kezdetét szimbolizálja, amely a rendszerváltás utáni Magyarország karneváli világából fakadó sokkoló, ám inspiráló élményekkel teli.
Garaczi László kiemeli, hogy Villő története egy klasszikus felnövéstörténet, amely a kulturális identitás keresést is magába foglalja. A regény címe, a Hullámzó horizont, szimbolizálja a kulturális énkeresést, átkelést, valamint a jövőbe vetett reményt, hogy mindezek az élmények milyen mély nyomot hagynak az ember életében.
A regény érdekfeszítő világa, a visszafogott, mégis tartalmilag gazdag szöveg, valamint a két szerző közötti kreatív harmónia mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Hullámzó horizont egy olyan olvasási élményt nyújtson, amely nemcsak a történet, de a magyar kultúra sokszínű világát is előtérbe helyezi.
Bemutató és Dedikálás
A Magvető Kiadó a könyv megjelenése alkalmából rendez ünnepi könyvheti estét június 12-én, este 7 órai kezdettel a Radnóti Színházban, ahol Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi kötetét is bemutatják. A szerzők június 13-án, szombat déltől dedikálnak a Magvető Kiadó standjánál a Vörösmarty téren.
