A jogállamiság helyreállítása: Lengyel tapasztalatok tanulságai
Maciej Nowicki, a lengyel Helsinki Bizottság igazgatósági elnöke, a jogállamiság helyreállításának nehézségeiről beszélt, kiemelve, hogy a lengyel tapasztalatok Magyarországra is figyelmeztető jeleket küldenek. 2023 őszén, Donald Tusk vezetésével, az ellenzéki koalíció a jogállamiság helyreállításával kapcsolatos ígéretekkel kampányolt, melynek keretében a befagyasztott uniós pénzek gyors hazahozatalát is célul tűzték. A választások során a Jog és Igazságosság (PiS) párt nem tudott többséget szerezni, ugyanakkor az ígért reformok végrehajtása elmaradt, míg az Európai Bizottság már február végére feloldotta a befagyasztott forrásokat.
Nowicki hangsúlyozta, hogy a PiS kormányzásának nyolcéves időszaka alatt politikai támadások indultak a lengyel igazságszolgáltatás ellen; az alkotmánybíróság megszállása és a bírói kinevezések politikai manipulációja vált jellemzővé. 2017 óta körülbelül 3000 bírót neveztek ki politikai alapon, ami alapjaiban rengette meg a jogállamiságot az országban.
Az Európai Unió azonnali reagálásaként 137 milliárd eurót, azaz több mint 53 000 milliárd forintot tartott vissza Lengyelországtól, ami jóval meghaladta a Magyarország esetében befagyasztott összeget. A lengyel kormány 60 milliárd eurót a Covid-válság utáni helyreállítási alapból, valamint 76,5 milliárd eurót a kohéziós alapból várt volna, de ezeket szintén visszatartották.
Mikejir Nowicki véleménye szerint a PiS kormány, bár párhuzamokat mutatott a Fidesz politikájával, nem tudta olyan sikeresen elérni céljait; az illiberális kísérlet Lengyelországban nem haladt olyan messzire, mint Magyarországon. Különösen jellemző volt, hogy a független médiát olyan támadások érték, amelyek nem érték el a magyarországi szintet. Az EU kritikája a bírói függetlenségre irányult, és az új lengyel kormány, bár politikai szándékai megvoltak, nem tudta megvalósítani a tervezett reformokat.
Tuskék kampányoltak azzal, hogy a szükséges reformokat csak akkor végrehajthatják, ha megszerzik a köztársasági elnöki széket, mivel Andrzej Duda, a PiS-el kapcsolatos elnök, vétózhatta a törvénytervezeteket. Kormányváltás esetén az EU ellen Magyarország ellen indított 7. cikk szerinti eljárás gyorsan megszüntethető, viszont a befagyasztott pénzek visszaszerzése már sokkal bonyolultabb feladat lesz.
Tusk, mint korábbi Európai Tanács elnök és Néppárt vezető, kedvező kapcsolatokat ápolt Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, ami hozzájárult a pénzek feloldásához. Elkerülhetetlenné vált, hogy a lengyel kormány ígérete egy menetrend formájában született, ennek ellenére a teljes reformot azóta sem sikerült megvalósítani. 2025 júniusában a PiS által támogatott Karol Nawrocki nyerte az elnökválasztás második fordulóját, és azóta is folyamatos konfliktusban áll a törvényhozókkal.
Nowicki szerint a jogbiztonság továbbra is kockázatot jelent, mivel kérdések merülnek fel a politikai befolyás alatt kinevezett bírók ítéleteivel kapcsolatban. Az EU Bírósága megállapította, hogy egyes bírók kinevezése illegitim volt, ami újabb szempontot jelent a jogállamiság helyreállítása érdekében indított kezdeményezésekben.
A lengyel társadalom polarizálódása miatt a jogállam helyreállítása egyre inkább elmarad, és a kompromisszumban való előrehaladásnak is egyre kisebb az esélye. A kommunikáció a politikai színház irányába mozdult, eltávolodva a valódi megoldások keresésétől.
Mostanában a lengyel elnök a Lengyelország számára nyújtott 44 milliárd eurós SAFE nevű uniós védelmi hitelt is megvétózta, ami komoly szükség lenne az orosz fenyegetések miatt, hiszen eddig nemzeti konszenzus övezte a védelmi ipar fejlesztését.
Makiej Nowicki tehát hangsúlyozta, hogy ha kormányváltás után Magyarországon megpróbálnák helyreállítani a demokratikus intézményeket, az nem lesz egyszerű feladat. Az új kormánynak nyitottnak kell lennie és több alternatívát mérlegelnie, szükség esetén pedig különleges jogi megoldások alkalmazására is késznek kell lennie a jogállamiság helyreállításához.
