Újabb fizetős gyorsforgalmi útszakaszok májustól
Már megint újabb darabot hasítanak ki az ingyenes utakból. Az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely szerint idén elkészült gyorsforgalmi utak válnak fizetőssé. A tervezet szerint közel 81 kilométernyi útszakasz kerül be a díjfizetési rendszerbe, és ezzel az állam az év végére csaknem kétmilliárd forintos pluszbevételre számít. Hogy ez kinek éri meg, azt már csak találgatni lehet.
Mire lesz ez jó? Állami bevételek kontra autósok terhei
A rendelet pontosan felsorolja azokat az autópályákat és utakat, amelyekért május első felétől fizetni kell. Az új matricaköteles szakaszok között lesz például az M44-es Kecskemét és Békéscsaba közötti része, valamint az M85-ös Sopronig tartó záró szakasza. A teherautósok számára pedig olyan, eddig díjmentes főutak válnak fizetővé, mint az 5-ös, az 53-as és az 54-es. És ha mindez nem lenne elég, a Zsámbéki-medencén áthaladó 103-as úton is bevezetik az e-útdíjat.
Együttérzés helyett határidők és szigor
A minisztérium látszólag kedvesen lehetőséget biztosít a véleménynyilvánításra: április 8-ig lehet hozzászólni a tervezethez. De nézzünk szembe a valósággal: igazán komoly hatásokat nem várhatunk a társadalmi vitától. A még el sem készült dokumentumban már minden le van zongorázva, az állam pedig láthatóan mindent hajlandó megtenni azért, hogy bevételi céljai teljesüljenek – bármi áron.
A teherforgalmi és személyautós fizetések árnyoldalai
Az új rendelet összesen 2633 pontban sorolja fel az e-útdíj kötelezett útvonalakat, és további 46 olyan szakaszt említ, amelyek matricakötelesek lesznek. Az állam szeme előtt stílszerűen a számok táncolnak: a költségvetés újabb milliárdokkal gazdagodik, de hogy ez milyen terhet ró a közlekedőkre, arról nem sok szó esik. A fizetős úthálózat kiterjesztésével nem csak a teherforgalmat, hanem a hétköznapi autósokat is jelentősen érinti ez a változás – legfőképp a már amúgy is súlyos kiadásokkal küzdők számára.
Környezetvédelem vagy inkább csak sarcallocsolás?
Hiába a szép szavak a környezetvédelemről vagy infrastruktúra fejlesztéséről; a valóság az, hogy a fő hangsúly az állami bevételeken van. Az érintett szakaszok fizetőssé tételével sok esetben a közlekedők kényszerülhetnek alternatív, esetenként alacsonyabb színvonalú útvonalakra, ami nem csak bosszúságot, hanem jelentős idő- és költségnövekedést eredményezhet.
Ismét a zsebünkben turkálnak, miközben a valódi motivációk az emberek hátán keresztül maximalizált profitban merülnek ki. Az érvek csomagolása bár szépen hangzik, a következtetés egyértelmű: a tervezet aránytalanul megterheli a lakosságot, míg a döntések következményei többnyire a polgárok vállát nyomják majd.
Forrás: nepszava.hu/3274548_gyorsforgalmi-utszakaszok-dijfizetes-rendelettervezet
