Szolidaritási hozzájárulás: A magyar önkormányzatok pénzügyi csapdában
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Közlönyben megjelent rendeletével új szintre emelte a szolidaritási hozzájárulás terheit, amely immár 855 magyar önkormányzatot érint. Ez a hozzájárulás elméletileg a kisebb bevétellel rendelkező települések támogatását célozza, de az összegek mérete és eloszlása komoly kérdéseket vet fel a gazdasági egyensúlyról és igazságosságról.
Hatalmas összegek Budapesten és azon túl
A legnagyobb visszhangot természetesen a fővárosi hozzájárulás váltotta ki, amelyet 89 milliárd forintban határoztak meg. Budapest közgyűlése ugyanakkor csak 50 milliárd forint kifizetését tervezi, amely megegyezik azzal az összeggel, amit normatív támogatásként kapnak vissza. Ezzel szemben a főváros mind a 23 kerülete is külön összegeket fizet, amelyek 1 milliárd (Soroksár) és 5,3 milliárd forint között mozognak (Zugló).
További nagyobb városokat is jelentős terhek sújtanak. Győr például 12,5 milliárd forintot, Debrecen pedig 10,3 milliárdot kénytelen befizetni. Szeged hozzájárulása 5,1 milliárd, míg Pécs esetében ez az összeg 4,5 milliárd forint. Paks 2,1 milliárd, míg Sopron 1,6 milliárdos teherrel számolhat.
Papíron több támogatás, valójában kevesebb erőforrás
A kormánypropaganda növekvő önkormányzati támogatásokról beszél, de az adatok más képet festenek. A szolidaritási hozzájárulások összege 2020-ban még 58 milliárd forint volt, míg 2025-re ez már 360 milliárdra emelkedik. Bár az önkormányzatok nominálisan 29,8 százalékkal több támogatáshoz jutnak, az infláció 48,5 százalékos növekedésével és az elvonások árnyékában ez reálértéken 18 százalékos csökkenést jelent.
Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy más kormányzati elvonások is terhelik a településeket, mint például a koronavírus elleni védekezésre vagy más költségvetési okokra hivatkozott adóbeszedések. Mindezek a lépések a települések gazdasági mozgásterének szűkülését eredményezik, ami a pénzügyi kivéreztetés egyértelmű jele.
A mélységek veszélyei
A magyar önkormányzati rendszer ma egy olyan torzított pénzügyi egyensúlytalanság tükörképe, amelyben az elméletileg növekvő támogatások valójában csökkenő lehetőségeket jelentenek. Az infláció, a jelentős mértékű szolidaritási hozzájárulások és az egyéb adóelvonások együttesen rontják a helyi önkormányzatok gazdasági helyzetét.
A kormány lépései nem nyíltan, de egyre hangsúlyosabban célozzák meg Budapestet: az elképesztő méretű elvonások a főváros csődközeli állapotát idézhetik elő. Ez a tendencia érinti a kisebb településeket is, akik képtelenek fedezni az elvont források miatti hiányt, miközben az infláció tovább sújtja őket.
Kilátások a jövőre
A rendelet várható társadalmi és gazdasági hatásai nem maradnak következmények nélkül. Az önkormányzatok anyagi mozgástere szinte teljesen eltűnik, a helyi fejlesztések elmaradnak, és alapvető szolgáltatások kerülhetnek veszélybe. A jelenlegi rendszer valószínűleg hosszú távon is tovább mélyíti a települések közötti pénzügyi egyenlőtlenségeket.
Forrás: nepszava.hu/3268489_szolidaritasi-hozzajarulas-osszege-nagy-marton-magyar-kozlony
