Nagy Márton és a jegybanki alapítványok kérdése
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter határozottan tagadja, hogy MNB-alelnökként bármilyen szerepet játszott volna több száz milliárd forint eltűnésében a jegybanki alapítványokból. Ezt egy kormányinfón hangsúlyozta, a 444 kérdéseire válaszolva. Elmondása szerint az alapítványok létrejöttekor még ügyvezető igazgatóként működött az MNB-ben, majd alelnökké lépve rövid időn belül lemondott kurátori tisztségéről, és ezt követően, 2020-ig, nem foglalkozott az alapítványok működésével.
Arra az ellenzéki kérdésre, hogy miért védte a parlamentben az alapítványokat, kijelentette, hogy addig, amíg aktív rálátása volt, nem észlelt problémát. Hozzátette azt is, hogy ha valaki tud olyan időszakról, amikor visszaélések merültek fel, akkor jelezze, mert a rendelkezésére álló információk szerint az ÁSZ-vizsgálatok nem arra az időszakra terjedtek ki.
Végezetül kijelentette, hogy fenntartja korábbi véleményét az alapítványokról, miszerint azok működése kapcsán semmi kivetnivalót nem talált.
Transparency International újabb lépései
A Transparency International Magyarország újabb feljelentést tett a jegybanki alapítványok ügyében. Az állítások szerint már 2014-ben a felügyelőbizottság is aggodalmát fejezte ki, jelezve, hogy valami nincs rendben. Mindazonáltal a Fidesz-kormány akkoriban elnéző magatartást tanúsított, lehetőséget biztosítva a Matolcsy György nevével fémjelzett pénzügyi tevékenységeknek. Az újabb bejelentés a közpénz hűtlen kezelése ellen szól, amely a jegybanki alapítványokat érinti, és tovább mélyíti az MNB működésének árnyékos oldaláról kialakult képet.
Európai Parlament óvintézkedései Magyarországon
Az Európai Parlament figyelmeztető lépéseket tett, amikor lehallgatást gátló telefontokokat ajánlott azoknak a képviselőknek, akik hivatalos delegációval Magyarországra látogatnak. Az intézkedés rávilágít arra az óvatosságra, amelyet a küldöttség tagjai az Orbán-kormány által teremtett politikai-klimatikus közeg miatt szükségesnek tartanak. Ez a lépés ismét a magyar politikai viszonyok nemzetközi megítélésére irányítja a figyelmet, erősítve a bizalmatlanság érzését a kommunikációs biztonság terén.
