A bankok nyeresége új szinteket ostromol
A magyar bankrendszer tavaly elért 2007 milliárd forintos profitja történelmi csúcsot jelent, amely megerősítette a bankok helyzetét a gazdasági térképen. Ugyanakkor a profit mértéke elgondolkodtató kérdéseket vet fel, főként a lakossági bankszolgáltatások drágulásának árnyékában. Eközben az emelkedő díjak elleni fellépés hangsúlyosabbá vált a kormány és a jegybank részéről is.
A kormány nyomás alá helyezi a bankszektort
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ultimátumot adott a bankszektornak: néhány héten belül csökkenteni kell a bankszámla-díjakat, különben a kormány lépéseket tesz az árszabályozás érdekében. Az ársapka koncepciója is előkerült, amely drasztikus lépést jelentene a piaci mechanizmusok befolyásolásában. A miniszter szerint a díjemelések mértéke semmiképpen sem indokolható az infláció vagy a tranzakciós díjak változásának mértékével. A cél egy olyan minimálcsomag létrehozása, amely kézzelfogható könnyebbséget biztosít a családok és nyugdíjasok számára.
A jegybank is belép a ringbe
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank frissen kinevezett elnöke is szigorú fellépést sürgetett a szolgáltatások árképzésével szemben. Az elmúlt két évben tartósan magas szinten rekedt piaci árak a jegybank szerint a középtávú inflációs kilátásokat is veszélyeztetik. A jegybank szavait erősítve emlékeztetett arra, hogy a szolgáltatói árak 26,8 százalékos súlya a fogyasztói kosárban jóval szélesebb körű hatást gyakorol, mint például az élelmiszereké. Ezen problémák kezelése a Gazdasági Versenyhivatallal és a kormánnyal közös fellépést igényel.
Az infláció felfutása és a szabályozás gyengesége
A KSH adatai szerint idén februárban a lakossági banki és biztosítási díjak 11,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A gyors áremelkedés okai között az inflációkövető szabályozás methodikája is szerepet játszik. Míg korábban stabil inflációs környezetben a visszatekintő árazás visszafogta a díjemelkedést, most éppen ellenkező hatást gyakorol. Az elmúlt év magas inflációja alapján akár 15 százalékkal is drágulhattak a banki díjtételek, amit az idei évben a szabályozás már „csak” 4 százalékos keretben maximalizálna. E keret azonban még mindig érzékeny veszteséget jelent a lakosságnak.
Az ársapka mint fegyveres fenyegetés
Az ársapka politikája, amely az alapvető élelmiszerek piacán már régóta terítéken van, most új terepen, a bankszektorban is felbukkanhat. A kormány korábbi árrésstop kezdeményezései azonban megosztott eredményeket hoztak. Az alapvető élelmiszerek esetében a várt 10 százalékos árcsökkenés helyett csupán eseti változásokat tapasztaltak.
A gazdasági környezet aszimmetriája
Az infláció árnyában a kormány 2023 óta számos adókivetés révén jelentős bevételt célzott meg a bankoktól, miközben lehetővé tette számukra az inflációkövető díjemeléseket. Így a tranzakciós illetékek és egyéb adók emelkedése – amelyeket a bankok közvetve vagy közvetlenül az ügyfelekre hárítottak – csak tovább szította a lakossági elégedetlenséget.
Hova vezethet a politikai és gazdasági túlfűtöttség?
A bankszektor és a gazdaságpolitikai döntéshozók közt zajló csata újabb fordulatához érkezett. Miközben a kormány és a jegybank beavatkozásokkal próbálja mérsékelni az árak emelkedését, a szabályozási keretek átmeneti vagy hosszabb távú hatásai kiszámíthatatlanok. Egyelőre kérdés, hogy a banki profit és a lakossági megterhelés közti egyensúly miként találhat új medret ebben a polarizált gazdasági légkörben.
Forrás: nepszava.hu/3272572_arsapkaval-fenyegette-meg-a-bankokat-nagy-marton
