Székházfelújítás vagy nyaralócsoda? Átláthatatlanság az MNB beruházásainál
Az MNB ingatlanberuházásai az elmúlt évek során nemcsak a pénzügyi takarékosság hiányára világítottak rá, hanem korántsem átlátható cégstruktúrákra és kiválasztási eljárásokra is. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a jegybank tevékenységét szolgáló ingatlanok vásárlására és felújítására szánt 200 milliárd forint nagy része egy szűk üzleti körhöz került. A Somlai Bálint Fülöp érdekeltségébe tartozó vállalatcsoport, többek között a Somlai Invest Zrt., a RAW Development Kft. és más társcégek dominálták a projektet, az MNB erőteljes közbeszerzési „szelektálásának” köszönhetően.
Súlyos pénzek luxusokra, miközben a költségvetési hiány emelkedik
A jegybank az elmúlt évek során jelentős, 2215 milliárd forintos veszteséget halmozott fel, amit még tovább növelt a drága és kétes értékű ingatlanfejlesztésekkel. Az egyik legérdekesebb beruházás Balatonakarattyán történt, ahol a jegybank oktatási központ néven luxusnyaralót építtetett, amelynek fenntartását a jegybank költségvetéséből fedezték. A Szabadság téri központ rekonstrukciója, a Krisztina körúti volt Postapalota átépítése pénzmúzeummá, valamint a várnegyedben található „Bölcs Vár” és a Burg Hotel felújítása szintén hatalmas összegeket emésztett fel. A fejlesztések indokoltsága az ÁSZ szerint is kérdéses, különösen, hogy a Szabadság téri épület állapota nem sürgetett volna ilyen mértékű helyreállítást.
Egy „vállalkozói klub” tartja kézben az MNB projektjeit
Az ÁSZ jelentésből világosan kirajzolódik, hogy az MNB projektjei egy szűk kör gazdasági érdekcsoportját szolgálták, amelyet baráti szálak fűznek össze Matolcsy Ádámmal, a jegybankelnök fiával. Az MNB Felügyelőbizottságának és a Gazdasági Bizottságnak minimalizált rálátása volt ezen beruházásokra. Az elkerülően megválasztott konstrukciók további kérdéseket vetnek fel az MNB belső átvilágítási és elszámoltathatósági rendszerének működésével kapcsolatban. Az említett cégek árbevételének jelentős része közvetlenül az MNB-től, annak alapítványaitól és azok gazdasági vállalkozásaitól származott.
Elhanyagolt ellenőrzések és későn megszólaló hatóságok
Miközben a kormány és az ellenőrző szervezetek tudomást szerezhettek a folyamatokról, az ÁSZ jelentése csak jóval Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után látott napvilágot. Az ÁSZ ugyan rámutatott a túlzó költekezésre és az átláthatóság hiányára, mégsem tartották indokoltnak hivatalos vizsgálatok indítását a felújítási költségek kapcsán – noha jelenleg is folyik egy nyomozás a feltételezett túláraztatások ügyében.
A Matolcsy-éra problémás öröksége
Matolcsy György viszont cáfolja a felmerülő vádakat és állítja, hogy az alapítványok pénzügyi helyzete a vádakkal ellentétben feljavult. A kritikák ugyanakkor nemcsak az alapítványi vagyonnal kapcsolatban merültek fel, hanem a monetáris politika kapcsán is, amelyet többen Magyarország gazdaságára nézve is súlyosan hátrányosnak ítéltek.
A jegybanki ingatlanberuházások története jól példázza, hogy miként lesz átláthatatlan és pazarló egy állami szervezet működése, ha annak tényleges felügyelete és nyilvános kontrollja nem biztosított. Az elmúlt évek eseményei nyilvánvaló képet festenek arról, milyen következményekkel járhat az, ha a közpénzt egy szűk kör gazdagodására fordítják.
Forrás: nepszava.hu/3274797_magyar-nemzeti-bank-szekhaz-felujitas-korrupcio-allami-szanvevoszek-jelentes
