„A vas szülöttei”: Doncsev Antoni fémművészete
Doncsev Antoni számára a vas nem csupán egy hideg, ipari alapanyag, hanem egy lehetőségekkel teli kifejező eszköz. A Bulgáriában született, majd Magyarországon nevet szerzett alkotó a vasformálást emelte művészetté. „Fémszobrászattal foglalkozom, szeretem a tűzben forgatott, melegített vas megmunkálását” – vallotta magáról, és munkái hűen tükrözik e szenvedélyét. A tűz formáló ereje és a vas keménysége közötti feszültség hozza létre ezeket az izgalmas szobrokat. A Klebelsberg Kultúrkúriában megrendezett „Kompozíciók” című tárlata pontosan ezt az összecsapást és harmóniát mutatja be.
A kiállítás címében szereplő kisplasztikák a vas sajátos kifejezésmódjának élő példái. Ez nem csupán a földkéreg egyik leggyakoribb eleme, hanem az a nyersanyag, amelyből Doncsev Antoni mesteri alakításokat teremt. Szobrai egyszerű, mégis zseniálisan karakteres formák, amelyeket hengerelt, hajlított és kovácsolt vasdarabokból épített fel. A művészt Engelsz József és Pölöskei József tanította az Iparművészeti Főiskolán, ahol már korán felismerhetővé vált kimagasló tehetsége. Azóta számos témában és stílusban mutatta meg alkotói képességeit, legyen szó cégérek, domborművek vagy absztrakt szobrok létrehozásáról.
A pincéből született fémalakok
A kiállítás helyszíne különös atmoszférát kölcsönzött a műveknek. A Klebelsberg Kultúrkúria régi, téglaboltozatos pincéje hagyományos anyagok és modern művészeti alkotások találkozása volt. Ez a tér természetes hátteret biztosított a kovácsolt vas szobrai számára, és egyben kihívást is jelentett az elrendezés során. Az imitt-amott szürreális fényjátékok ellenére a kisplasztikák lenyűgözték a szemlélőt. A látogatók közel mehettek hozzájuk, megkerülhették őket, így minden részletet alaposan tanulmányozhattak.
Doncsev szobrai megmutatják, hogy egyetlen hajlított ív vagy egyszerű geometriai forma is milyen mélyen kifejező lehet. Egy henger, egy ív és egy gömb ötvözete a művész kezében embereket, madarakat, sárkányokat vagy épp mérleget életre hívó kompozíciókká válik. Olyan műveket tár elénk, mint a „Madarak”, a „Sárkány”, a „Mérleg” vagy a „Nézelődő”, melyeken keresztül különösen érzékletes módon jeleníti meg az adott motívumok jellegzetességeit. A „Mérleg” végtelen egyszerűsége ellenére valóban mérlegnek néz ki, míg a „Sárkány” mesebeli funkciói minden vonalában érződnek. A művek szándékos esetlensége és játékossága kedvesen emberközelivé teszi a kompozíciókat.
A részletek varázsa
Doncsev Antoni alkotásaiban különleges figyelmet szentel az aprólékos részleteknek, melyek a szobrok karakterében csúcsosodnak ki. Szobrai legkülönbözőbb pontjába rejti kézjegyét, pecsét formájában. Bár ezek az alkotások e nélkül is magukon hordozzák az alkotó kézjegyét, mintha életet lehelt volna az időtálló vasba. A művek szellemes kivitelezése és precíz formálása által lehetetlen nem felfigyelni arra, milyen mértékben sikerült Doncsevnek a vas ridegségéből a játékosságot és melegséget kiemelnie.
A kiállító így nyilatkozott munkásságáról: „Szobraimmal és a kiállítással e régen elfeledett, ősi mesterséget kívánom bemutatni.” A vasat formáló tűz és kalapács nyomán létező figurális művészetet Doncsev Antoni visszavezette az ősi gyökerekbe, miközben modern kifejezési formákkal ruházta fel. És az eredmény? A rideg anyagból született szobrok, amelyek gondolatokat inspirálnak, s egyúttal érzékeltetik a múlt és a jelen koherens találkozását.
Információk a kiállításról
Doncsev Antoni „Kompozíciók” című tárlata a Klebelsberg Kultúrkúria pincehelyiségében 2025. február 23-ig várja az érdeklődőket. A kiállítás nemcsak a vas és tűz találkozásának szépségét mutatja be, hanem a művész egyedi látásmódját is, amely a kovácsolt vasból tiszta művészeti kifejezést teremt. Aki egyszer látja e kompozíciókat, az képtelen lesz többé ugyanúgy tekinteni a vasra.
Forrás: nepszava.hu/3268985_a-vas-szulottei
