Feltámaszthatók-e kihalt élőlények?
A genomszerkesztés a tudomány egyik legizgalmasabb kihívása, amely a kihalt fajok újbóli életre keltésére irányul. Jelenleg a technológiánk még nem elég fejlett ahhoz, hogy valóban eredeti, kihalt élőlényeket élesszünk fel, azonban hasonló, módosított változataik létrehozására már képesek vagyunk.
A Jurassic Park öröksége
Michael Crichton híres regényében, a Jurassic Parkban, dinoszauruszok feltámasztása zajlik, amely történetet a valóságban is eggyé válik a tudományos kutatásokkal. A koncepció szerint fenyőgyantában megőrzött szúnyogokból kinyert DNS-t béka-szekvenciákkal egészítik ki a kutatók. Az viszont nem meglepő, hogy a kihalt fajok DNS-e 65 millió év alatt elbomlik, így az igazi kihívás az, hogy találjunk olyan környezeti DNS-mintákat, amelyek képesek lehetnek a kutatás alapjául szolgálni.
Az archaikus DNS forrásai
A legősibb DNS-minták a permafroszt területeiről származnak, ahol kétmillió éves környezeti DNS található, ilyen például a masztodontól vagy rénszarvastól származó minták. A csontok és fogak a legfontosabb források, amelyeken keresztül a múlt élővilága feltárulhat. A legidősebb DNS-minta, amit valaha azonosítottak, 1,2 millió éves mamutfogból származik.
Emberelődök genetikai öröksége
A Homo heidelbergensis mitokondriális DNS-e 430 ezer éves, ami a legkorábbi emberelődök genetikai örökségét képviseli. Svante Pääbo és csapata a neandervölgyi és gyenyiszovai emberek genetikai kódját is meghatározta, felfedve, hogy ezek az ősi populációk keveredtek a modern emberrel. A kutatások során kiderült, hogy például a mai ember genomiának 1-4%-a neandervölgyi eredetű, míg a gyenyiszovai emberek DNS-e a genom 4-6%-át adja.
Kihalt fajok keltése
A DNS-szekvencia ismerete önmagában nem elegendő ahhoz, hogy újraélesszünk egy élőlényt, mivel azt el kell juttatni egy sejtbe. Craig Venter és csapata szintetikus módszerrel előállította a Mycoplasma mycoides DNS-ét és beültette egy másik baktérium sejtébe, bizonyítva, hogy az élet fenntartásához elegendő a megfelelő genetikai anyag.
Génszerkesztés és deextinkció
A Colossal Biosciences célul tűzte ki az óriásfarkasok feltámasztását. A foszilis maradványokból nyert DNS-t CRISPR-Cas9 technológiával módosítják a ma élő szürke farkasokban, így létrehozva egy génmódosított változatot, amely genetikai szempontból az óriásfarkashoz hasonlít. A következő cél pedig a mamut életre keltése.
Összegzés
A jelenlegi technológiánk nem teszi lehetővé a kihalt fajok teljes mértékű felélesztését, de a tudomány szintetikus és genetikai megoldásokat kínál arra, hogy hasonló állatokat hozzunk létre, ami számos etikai és tudományos kérdést vet fel a jövőben.
Forrás: nepszava.hu/3282567_feltamaszthatok-e-kihalt-elolenyek
