Politikai töltetű mérkőzés Debrecenben: ír győzelem Izrael ellen
A debreceni Izrael–Írország Nemzetek Ligája-mérkőzés már a kezdő sípszó előtt politikai eseménnyé vált. Az ír játékosok fekete karszalagban vonultak ki a pályára, lehajtott fejjel hallgatták végig az izraeli himnuszt, majd elmaradt a kézfogás és a zászlócsere is. A pályán az írek 25 perc alatt háromgólos előnyt szereztek, és végül 3-0-ra nyertek.
A találkozó létrejötte önmagában sem volt magától értetődő, ugyanis a gázai övezetben zajló háború miatt hónapok óta komoly nyomás nehezedett az Ír Labdarúgó Szövetségre és a válogatottra. Májusban ír labdarúgók, zenészek, színészek és más közéleti szereplők nyílt levélben szólították fel a szervezetet, hogy ne játssza le az Izrael elleni találkozókat. A debreceni meccs előtti szombaton négyórás vita zajlott az ír keretben arról, hogy egyáltalán pályára lépjenek-e. Végül a játékosok jelentős többsége a mérkőzés lejátszása mellett döntött.
Egy játékos nem változtatott az álláspontján
Gavin Bazunu azt közölte, személyes meggyőződésből nem vesz részt az Izrael elleni mérkőzéseken, és Debrecenben még a kispadra sem ült le. Mint közösségi oldalán írta, hazája képviselete mindennél többet jelent számára, ám erős hite és személyes elvei miatt úgy érezte, helytelen lenne pályára lépnie Izrael ellen. Döntését azzal indokolta, hogy szerinte ártatlan emberek megölése elfogadhatatlan, ugyanakkor hangsúlyozta: álláspontja nem az izraeli emberek vagy a zsidó közösség ellen irányul, hanem a térségben zajló atrocitások ellen.
Az ír válogatott játékosai fekete karszalaggal léptek pályára, amelyet az Ír Labdarúgó Szövetség közlése szerint a konfliktusban elvesztett életek iránti tisztelet jeleként viseltek. Az ír játékosok az izraeli himnusz alatt lehajtották a fejüket.
Dara O’Shea és Manor Solomon csapatkapitányok között a pénzfeldobás után is elmaradt a kézfogás, és a zászlócsere is kimaradt. A pályán akadt egy olyan jelenet is, amely szinte összefoglalta az egész estét: Jack Moylan a harmadik ír gól után levette a fekete karszalagját, megcsókolta, majd a magasba emelte.
Különleges helyzetben lévő játékos
Különösen sajátos helyzetben találta magát Finn Azaz. Az ír válogatott középpályása anyai ágon izraeli származású, a családjáról korábban azt is elmondta, hogy nagymamája tábornokként szolgált az izraeli hadseregben. Azaz nem kapott szerepet Debrecenben, az ír válogatott körüli tiltakozás pedig akár a nemzeti csapattól való visszavonulásához is vezethet.
Heimir Hallgrímsson szövetségi kapitány éppen ezért különösen nagyra értékelte, hogy Azaz a kerettel maradt. „Neki különösen nehéz ez a helyzet” – mondta az izlandi szakember, aki szerint nincs elegendő angol szókincse annak kifejezésére, mennyire büszke a játékosra, amiért ebben a helyzetben is a csapattal akart maradni.
Nem először vált a sportpálya politikai üzenetté
Nem először fordul elő, hogy sportolók egy mérkőzés vagy sportesemény kereteit használják fel társadalmi és politikai álláspontjuk kifejezésére. Muhammad Ali 1966-ban megtagadta a bevonulást az amerikai hadseregbe, mert nem volt hajlandó részt venni a vietnámi háborúban. Döntése miatt megfosztották világbajnoki címétől, és évekre eltiltották a profi ökölvívástól.
Két évvel később, az 1968-as mexikóvárosi olimpián Tommie Smith és John Carlos az amerikai himnusz alatt emelte magasba fekete kesztyűs, ökölbe szorított kezét a 200 méteres döntő után, tiltakozva a faji megkülönböztetés ellen. A két atlétát kizárták az amerikai olimpiai csapatból.
2016-ban az amerikai futballista Colin Kaepernick kezdett térdelni a himnusz alatt a rendőri erőszak és a faji igazságtalanság elleni tiltakozásul. A szezon végén szabadügynök lett, és ezt követően már nem kapott új NFL-szerződést. Kaepernick később azt állította, hogy a tiltakozása miatt feketelistára került, az NFL-lel szembeni jogi vitája pedig 2019-ben bizalmas megállapodással zárult. Azt, hogy pályafutása lezárásában pontosan mekkora szerepe volt a tiltakozásának, azóta is vita övezi.
Kaepernick gesztusa néhány évvel később, George Floyd halála után világszerte elterjedt a sportban. 2020-ban a Premier League játékosai a Black Lives Matter mozgalom mellett álltak ki, a mérkőzések előtt pedig rendszeressé vált a térdelés.
A sport tehát időről időre nemcsak a pályán elért eredményekről szól: a sportolók a részvételükkel, a távolmaradásukkal vagy akár egyetlen gesztussal is kifejezhetik, hogy mit gondolnak egy társadalmi vagy politikai kérdésről. Debrecenben ezúttal az ír válogatott játékosai választották ezeket az eszközöket.
Az izraeli történetnek nincs vége
Az izraeliek csütörtökön Koszovót fogadják megint csak Debrecenben, majd vasárnap a vajdasági Topolyán következik az írek elleni második felvonás. A Koszovói Labdarúgó Szövetségnek küldött kérdésre arról, hogy gondolkodnak-e a mérkőzés bojkottján, illetve terveznek-e az írekhez hasonló szimbolikus lépéseket, a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
