Schmidt Mária kíméletlen kritikája a Magyar Tudományos Akadémiáról
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Látószög blogon éles és provokatív véleményt fogalmazott meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésével és szerepével kapcsolatban. A történész szerint az Akadémia egy sztálinista struktúrákat tükröző intézmény, amely emberei élethosszig tartó privilégiumokat élveznek anélkül, hogy bármiféle érdemleges teljesítményt nyújtanának.
Dühét különösen az váltotta ki, hogy az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya kijelentette: tiltakozásképp több tag elhagyná az üléstermet, ha Orbán Viktor részt venne az akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Schmidt szerint az akadémikusok nem magánemberként nyilvánítanak véleményt, hanem az MTA intézményi tekintélye mögé bújnak, hogy politikai állásfoglalásaikat megerősítsék.
A politikai állásfoglalás és az akadémiai tekintély átfedése
Schmidt Mária szerint az akadémikusok véleménye sem tudományos, sem szakmai alapon nem bír nagyobb súllyal, mint bármely más laikusé, mégis megpróbálják státuszukat felhasználni politikai nézeteik érvényesítésére. Úgy véli, ez inkább a gyávaság és illetéktelenség leplezése, mint bátor kiállás. Bizonyos aláírásokat, mint Palánkai Tibor nevét, külön is megemlítette, utalva azok kommunista rendszerbeli kötődéseire.
Schmidt kijelentette, hogy az aláírásos tiltakozási forma csak a tartalom helyettesítésére szolgál. A történész szerint mindez csupán a balliberális oldal előre egyeztetett narratívájának része, amit az akadémikusok kritikátlanul ismételnek. A politikai célzatot még hangsúlyosabbá tette Orbán Viktor március 15-i beszéde kapcsán, amely tovább szította a vitát.
Az MTA mint „sztálinista örökség”
Schmidt véleménye szerint az Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus, és működésében a kommunista rendszerből örökölt struktúrákat hordozza. Az állandó élethosszig tartó kiváltságok, az életjáradék és a teljesítmény mérhetőségének hiánya mind az intézmény elavultságát tükrözik. A történész az intézményi autonómia megszüntetését javasolta, helyette az egyetemi autonómiát állítaná helyre, amely szerinte hitelesebb keretek között biztosítaná a tudományos élet működését.
Javaslata szerint az MTA-tagságot a presztízs kordában tartása érdekében minden privilégiumtól meg kell kérdezni. Az állami finanszírozás teljesen megszűnne, az intézménynek csak a székházat kellene megtartania, különösebb vagyoni háttér nélkül. Schmidt úgy véli, ezekkel a változásokkal lehet megteremteni a magyar tudományos élet valódi hagyományaira épülő működést.
A vita árnyékában
Szoros összefüggésben Schmidt kijelentéseivel, éles társadalmi vita bontakozott ki az MTA autonómiájáról, a tudományos élet és politika kapcsolatáról, valamint a tekintély és felelősség kérdéseiről. Az ügy szélesebb kontextusba helyezi a kormány és az akadémiai szféra közötti viszonyt, miközben figyelmet irányít a társadalmi feszültségekre és az értékrendszerek ütköztetésére.
Forrás: nepszava.hu/3276122_schmidt-maria-magyar-tudomanyos-akademia-allami-forrasok
