Ruszin-Szendi Romulusz és a Tisza Párt
Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke, a Tisza Tisztelet és Szabadság Párt kongresszusán egyértelművé tette, hogy a katonák érdekeit szolgáló platformra van szükség. Állítása szerint máshol nem fordítanak kellő figyelmet az állomány ügyeire, ezért döntött úgy, hogy csatlakozik a Tiszához. Hétfő este az online „Magyar Infó” fórumon nyilatkozott, ahol kijelentette: „Nem feszültséget szíthatok, hanem az állomány érdekében emelem fel a szavam.” Mint mondta, csupán a katonák iránti elkötelezettsége vezérli őt.
A támadások és a politikai megosztottság kérdése
Ruszin-Szendi kijelentette, hogy szolgálati viszonyának törvénytelen megszüntetése miatt nem tudja elfogadni azokat az állításokat, melyek politikai célzatú viselkedéssel vádolják. „Azok, akik most kritizálnak, miért maradtak csendben, amikor ez történt?” – tette fel a kérdést. Egyértelművé tette, hogy nem politikusként, hanem szakemberként akar hozzájárulni a honvédség ügyeihez. „Ez politikai nézeteltérések miatt emberi kapcsolatok megszakításához vezet, ami rosszul tükröz vissza mindannyiunkra” – mondta Magyar Péter pártelnöknek.
Németh Szilárd kijelentései és a Honvédelmi Minisztérium álláspontja
Németh Szilárd, a kormány oldaláról érkező politikus, kemény szavakkal illette Ruszin-Szendit Facebook-bejegyzésében. „Csalódottságát fejezte ki, hazaárulásként értelmezve a pártcsatlakozást.” Ruszin-Szendi azonban azt mondta, nem kíván belemenni ítélkezésbe azokkal szemben, akik más módon akarják szolgálni a hazát.
Közben a Honvédelmi Minisztérium szintén külön nyilatkozattal reagált az eseményekre, amelyben helytelenítették a honvédséget érő pártpolitikai beavatkozásokat. Az állásfoglalást azzal a megjegyzéssel közölték, hogy az összes volt vezérkari főnök és parancsnok nevében íródott, bár az aláírók neve nem szerepelt a dokumentumban. Később kiderült, hogy a közleményt Fodor Lajos, a Honvédség korábbi vezetője jegyezte.
A személyes támadások hatása
Egy másik támadási pont Ruszin-Szendi nevének megváltoztatása lett, amelyet Kósa Lajos említett fel a témában. Kósa az árulás vádját a névváltoztatás furcsaságával próbálta összekapcsolni. Ruszin-Szendi ezzel kapcsolatban nyugodtan reagált, mondván: „Amíg a nevem a legnagyobb problémám, addig nem lehet gond.”
A Honvédség és a politikai szerepvállalás dilemmája
A fiatalítást célzó elbocsátások kapcsán Ruszin-Szendi kijelentette, hogy a katonák olykor keresztbe tett parancsokat kénytelenek végrehajtani, mert ez a szolgálatuk része. Úgy érzi, akkoriban hibázott, mert túlságosan bizakodó volt, azonban ma már világos: a döntések nem csupán szakmai, hanem politikai indíttatásúak is voltak. Ehhez hozzátette: nem egyedi, hogy katonák politikai pályára lépnek, hiszen számos példa igazolja ezt más országokban, például Romániában, Törökországban vagy az Egyesült Államokban.
Megosztottság és jövőbeli célok
Az ügy tovább mélyítette a megosztottságot a politikai oldalak között, amely nemcsak az érintettek nevében, hanem az egész honvédségben rezonált. Míg Ruszin-Szendi szerint a katonák problémáira csak a politikán belüli aktív részvétellel található megoldás, addig sokan éppen ezt tartják a legfőbb hibának. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a volt vezérkari főnök elHojegyes nyilatkozataiból világosan kitűnik: úgy látja, hogy szakmai integritása a támadások célpontjává vált.
A történet tanulsága
Ruszin-Szendi Romulusz szerint nem új keletű jelenség, hogy a katonaság és a politika útjai keresztezik egymást. Bár a Tisza Párthoz való csatlakozása sokak számára meglepetésszerű volt, ő továbbra is a katonák érdekeit tartja elsődlegesnek. Az általa hangoztatott problémák mégis komoly belső vitákat generáltak, amelyek kiléptek a katonai szférából, és a közéletben is mély nyomot hagytak.
Forrás: nepszava.hu/3269199_ruszin-szendi-romulusz-magyar-peter
