A nők elleni erőszak rendszerszintű problémái: egy lépés előre, vagy csupán látszatmegoldás?
A BRFK és az ORFK vezetése együttműködésre készül nők elleni erőszak ügyében, aminek részeként több ezer, korábban lezárt vagy elutasított panaszt vizsgálnak újra. Mindez a jogvédő szervezetek, elsősorban a NANE és a Patent Egyesület hosszú ideje tartó, következetes nyomásgyakorlásának eredménye. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezek az intézkedések tényleges rendszerszintű változást hoznak-e, vagy csupán kozmetikázni próbálják a rendőrségi mulasztásokat.
Egy új kommunikációs csatorna és keserű felismerések
A rendőrség ígéretes lépésekre készül: létrehozott egy külön kommunikációs csatornát, amelyen keresztül a jogvédő szervezetek közvetlenül jelezhetik az igazságügyi rendszer hiányosságait és a hatóságok méltatlan bánásmódját. Ez az egyeztetés lehetőséget teremt arra, hogy a visszaélések azonnali visszacsatolást kapjanak. De nem kerülhető meg az a kritikus kérdés, hogy a rendszer valóban képes-e végrehajtani a széleskörű és hatékony beavatkozásokat, vagy ismét csak félmegoldásokról van szó.
Sajnálatos ügyek, amelyek nagyobb figyelmet keltettek, de nem egyediek
A rendszer hiányosságait tragikus esetek világítják meg. Az emlékezetes, V. kerületi japán nő tragikus halála, amely széles közvéleményt rázott meg, messze nem egyedi eset. A Patent Egyesület kritikusan rámutatott arra, hogy mindez elkerülhető lett volna a hatóságok megfelelő válaszreakcióival. Az áldozat már többször fordult segítségért a rendőrséghez, ám nem kapott tényleges támogatást. Ez a megdöbbentő mulasztás cinikusan mutatja meg, mennyire felszínes eddig a hatóságok hozzáállása a családon belüli erőszak kérdéseihez.
Képzések ígérete, de vajon tényleg lesz-e változás?
Az intézkedések között szerepel a rendőrök képzése a párkapcsolati erőszak kezelésére. A kérdés csupán az: vajon ezek az oktatások elérik-e a kívánt hatást és megváltoztatják-e a rendőrség évtizedek óta hibás hozzáállását, amely az áldozatok sorsának elhanyagolásában nyilvánult meg?
Az IDEA Intézet rámutat: komoly a társadalmi közömbösség
Az IDEA Intézet felmérései szerint a magyar társadalom alulbecsüli a nők elleni erőszak elterjedtségét. Mindössze a lakosság fele tartja fontosnak, hogy az állam aktívan lépjen fel e probléma ellen. Ez az eredmény finoman szólva sem fest optimista képet. A társadalmi közöny és az áldozatok segélyért kiáltása elvész a rendszer botrányos tehetetlenségében.
Társadalmi összefogás nélkül nincs kiút
A NANE és a Patent szerint továbbra is kulcsfontosságú a társadalmi nyomás fenntartása. Az aláírásgyűjtések és tüntetések célja nem más, mint hogy kényszerítsék a döntéshozókat a valódi, rendszerszintű változtatásra. „Bocsánatkérés helyett valódi változást akarunk” – fogalmazták meg követelésüket. Az események azonban egyelőre megkérdőjelezik, hogy a kormányzat és a rendőrségi vezetés meddig óhajt csupán tűzoltómunkát végezni a problémák érdemi kezelése helyett.
Üres ígéretektől a gyakorlati megoldásokig hosszú az út
A változás ígérete csábító, de a jelenlegi rendszer évtizedes hibái mélyen gyökerező problémákra utalnak. Az áldozatvédelem és a nőjogi kérdések csak akkor kapják meg méltó helyüket, ha a hatóságok és a társadalom egyaránt felismerik: a mulasztás emberi tragédiák árán történik. A helyzet javításához nemcsak kommunikációs csatornák kellenek, hanem az igazságügyi és társadalmi szemléletváltás is, amely hosszú távon biztosítja az áldozatok védelmét és ezáltal a nők biztonságát Magyarországon.
Forrás: nepszava.hu/3268909_csalad-nok-eroszak-nane-patent-orfk-brfk-egyeztetes-felulvizsgalat
