A szavak börtönében: szabad akarat vagy államiság?
Amikor a hatalom önmagát azonosítja a nemzettel, a szavak elveszítik értelmüket. A Fidesz olyan szintre emelte a szuverenitás fogalmát, amelyben már nem egyszerűen a nemzeti érdekek képviseletéről van szó, hanem magáról az államiság kizárólagos meghatározásáról. Orbán Viktor és pártja e játszma keretében mostanra azt sugallja, hogy minden alternatív nézet vagy kritika államellenes magatartással ér fel. Az új politikai jelszó a szuverenitás védelme lett, amely a szavak szintjén egyesíti a hatalmat és a nemzeti létezést: aki ellenük van, nemcsak a kormányt, hanem az országot is fenyegeti.
A külföldi pénzek démonizálása
A kormánypropaganda tükörjátékot játszik saját kettős mércéjével. Külföldi forrásokból támogatott szervezeteket vádolnak a demokrácia aláásásával, miközben a Fidesz maga is éppen ilyen eszközökkel betonozta be egykor hatalmát. Az USAID által támogatott civil szervezetek, amelyek állítólag „progresszív ideológiavezérelt politikai célokat” képviselnek, valójában az emberi szabadságjogokat és demokráciát kívánják erősíteni. Ez egy olyan cél, amelynek megvalósítása már önmagában is szembemegy a hatalom autoriter törekvéseivel.
A társadalmi realitások és a kormány narratívái
A valóság és a politikai retorika közötti szakadék mind mélyebb. Az illegális migráció és az LMBTQ-jogok problémáit felnagyítva próbálják igazolni a kormány működését, noha ezek a kérdések messze nem osztják meg annyira a társadalmat, mint azt kommunikálják. Az emberi jogok, a szabadság, a család újradefiniálása nem a társadalom ellen szól – egyszerűen a gyakorlatban kívánja megvalósítani, amit elvileg mindenki támogat: az egyenlőséget és az igazságosságot.
A jogvédők szembenézése a hatalommal
Egy évtizedes támadás a civil szektor ellen, célkeresztben a legbátrabbak: így lehetne összefoglalni a Fidesz és a jogvédők csatáját. A kormány élesen bírálja azokat a szervezeteket, amelyek korábban még a Fidesz mellett álltak ki, amikor jogsértések áldozatává vált. Példájuk épp azt igazolja, hogy a civil szervezetek feladata nem kötődik pártokhoz, hanem elvekhez: az igazságosság, az egyenlőség és a szabadság védelméhez.
Legendás kordonok és kettős mércék
A Fidesz hajlamos elfelejteni, hogy amikor 2007-ben a Kossuth téri kordonok lebontását követelte, nem ők kezdték a tiltakozást. A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ a kezdetektől fellépett a jogállami elvekért, bárki is volt hatalmon. Ma viszont a kormány a kettős mérce mesterévé vált, amikor a kritikus hangok elhallgattatására és a civil szervezetek térdre kényszerítésére használja azt, amit egykor maga is védelmezett.
A múlt bírálata, a jelen kihívása
Orbán Viktor még az ellenzék vezetőjeként keresett jogorvoslatot a civil szervezetektől, amikor igaza volt. Ma azonban a szövetségesek helyett ellenségeket lát bennük, az autonómia védelme helyett alávetésüket követeli. A civil társadalom elleni támadásai azt mutatják, hogy a hatalom sokkal kényelmetlenebbül érzi magát, mint valaha.
Milyen jövőt vetít előre ez a csata?
Az emberi jogok, az individualizmus és a demokratikus elvek szembeállítása az állami önkényességgel nem új dilemma. Azonban soha nem látott intenzitással jelenik meg egy olyan országban, amelynek történelmét a szabadságáért való harc szőtte át. Vajon meddig fenntartható a valós helyzetet eltorzító narratíva, amikor a társadalmi támogatottság a szabadságjogok pártján áll?
Forrás: nepszava.hu/3272242_ha-a-fidesz-a-szuverenitas-akkor-a-tobbiek-osszeeskuvok
