Ukrajna pénzügyi támogatása: Az EU előtt álló kihívások
Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke és az EU soros elnöke, hangsúlyozta, hogy a jóvátételi kölcsön lehet a kulcs a jövőbeni ukrán pénzügyi támogatás fenntartásához. A legutóbbi EU-csúcson elnapolták az orosz vagyonok felhasználását, amely a legkevésbé problematikusnak tűnik, ugyanakkor Orbán Viktor számára is lehetőségeket szűkít, mivel így egy fontos zsarolási eszközét elveszíti. A politikai helyzet alapján a szankciók ötletének féléves meghosszabbítása már nem tűnik megvalósíthatónak, ezzel Orbán Viktor politikai mozgástere is jelentősen csökkenne.
A következő években Kijevnek sürgősen új pénzekre van szüksége, mivel a becslések szerint 2026-ra és 2027-re évi 30 milliárd dollárra van szüksége az ukrán államkincstárnak. Az uniós vezetők, kivéve Orbánt, nem hajlandók látni Ukrajna bedőlése opcióját, hiszen az komoly morális és gyakorlati következményekkel járna Európa számára, újabb menekülthullámokat generálva.
Orbán Viktor politikai helyzete és az EU reakciója
Az Orbán-kormány eddig 9,1 ezer milliárd forintot utalt át orosz kőolajért és földgázért az orosz-ukrán konfliktus óta. Sokan úgy vélik, hogy a legjobb megoldás az invázió okozta károk enyhítésére, ha az oroszoknak megfelelő jóvátételt fizetnek. Az EU azonban csak annyira jótékony, hogy az orosz állami vagyonokat befagyasztotta, közel 200 milliárd eurót, amelynek nagy része belga közintézmények által került befektetésre.
A javasolt jóvátételi kölcsön lényege, hogy 140 milliárd euró érkezne Ukrajnába az Európai Bizottság közvetítésével, anélkül, hogy Oroszország vagyonát elvennék. Ezt a kölcsönt csak akkor kapná vissza Oroszország, ha jóvátételt fizet Ukrajnának egy békezáradék keretében. Belgianak azonban komoly aggályai vannak a javasolt terv működőképességével kapcsolatban, így az Európai Bizottságtól további alternatívákat kértek Ukrajna támogatására.
Finanszírozási lehetőségek és politikai akadályok
Felmerült a közös uniós kölcsön lehetősége is, ám jelenleg ennek megvalósítása kérdéses, hiszen ehhez a 27 tagország egyetértése szükséges, ami szinte lehetetlennek tűnik. Alternatív megoldásként felmerült, hogy a tagállamok egyenként kölcsönt adjanak Kijevnek, de mivel sok ország már súlyosan el van adósodva, ez sem tűnik vonzó lehetőségnek.
Frederiksen több tagállam véleményét tükrözve kijelentette, hogy a jóvátételi kölcsön az egyetlen reális alternatíva. Azonban Belgium ellenállása nélkül nem várható döntés. Az orosz válaszlépéseitől való félelem, amelyről Orbán Viktor is többször beszélt, szintén nehezíti a helyzetet, hiszen a tagállamok nem vállalják a kockázatot, hogy magukra hagyják a kifizetett vagyonokat.
Az EU és Orbán Viktornak a szankciók kezelésében betöltött szerepe
Orbán Viktor helyzete egyre bonyolultabbá válik, mivel az EU-ban olyan döntések születnek, amelyekből ő nincs benne. A belga miniszterelnök, Bart de Wever által említett kockázatmegosztás kulcsfontosságú, hiszen ha a békeszerződés következményeként el kellene adni a vagyont Moszkvának, az nemcsak Belgiumot érintené, hanem a tagállamok közötti szolidaritás hívtalan lenne.
Az újabb szankciócsomagok elfogadása során Orbán Viktor már nem tudja megakadályozni a szankciókat ismétlő hosszabbítást, ami jövő év elején kérdésessé teheti a fenntartható uniós politikát. Amennyiben a jóvátételi hitelt mégis létrehozzák, a szankciók hosszabbítása a résztvevő országok számára alapvető érdekké válik.
Az uniós csúcsdecember közepén esedékes, ekkor a döntés Ukrajna támogatásáról várható. Magyarország szavazata nem szükséges, hiszen a többi huszonnégy ország szavazata elegendő a döntés meghozatalához.
Forrás: nepszava.hu/3300057_europai-unio-tamogatas-jovateteli-kolcson-orban-viktor
