Putyin és Trump: Egy kérdéses szövetség
Donald Trump amerikai elnök legújabb lépése sokak szerint nem kevesebb, mint egy szívesség Vlagyimir Putyinnak. Amikor a háborús bűnökkel vádolt orosz vezetőt kihúzta az elszigeteltségből, nem egyszerűen politikai gesztust tett. Ez sokkal inkább olyan folyamatokat indított el, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a globális biztonság és stabilitás eddigi rendszereit.
Az orosz-ukrán háború három évének árnyai
Oroszország villámháborúban bízott, de a háború gyors sikere helyett elhúzódó pusztítást hozott. Az orosz hadsereg hosszú évekig tartó agressziójával bukásra ítélte azokat a területeket, ahol korábban orosz-ajkú lakosok éltek. Ezeket a településeket, ahonnan egykor baráti arcképek néztek a jövőbe, az orosz bombázások teljes romhalmazzá változtatták.
A háború elhúzódása nem sokakat lepett meg a hadtudomány szakértői között. Hiszen Oroszország modern gazdasági kihívások és folyamatos mobilizáció mellett is képes volt hadigazdaságra átállni. Ettől függetlenül a társadalom szövetében feszültségek halmozódtak fel, melyek mostanra különös élességgel mutatkoznak meg.
Kiszolgáltatottság és széthullás
Putyin elnöknek nemcsak a háborús fronton vannak problémái, hanem saját országa belső stabilitásával is. A céljai eléréséhez zsoldos seregbe kényszerült, miközben az orosz társadalomról azt mutatják a titkosított statisztikák, hogy egyre kilátástalanabb helyzetben van. A hatalmas zsoldösszegek ajánlása – ami már milliós rubel számokkal mérhető – azt tanúsítja, hogy az élni vágyás mindent felülír a háborús propagandával szemben.
Ám ez nem akadályozza meg az orosz vezetést abban, hogy tovább mozgósítsa azokat a polgári rétegeket, amelyek mély adósságcsapdákban vergődnek. A társadalom passzív elfogadása és a katonai feltételek biztosítása között Putyin továbbra is retorikai szinten hangsúlyozza a „birodalmi álmokat”.
Trump és a „béketeremtmények”
Az amerikai elnök, aki dicsőséges béketeremtőként kívánta újraírni nemzetközi hírnevét, egyelőre nem tudott konkrét eredményeket felmutatni. Telefonbeszélgetései Putyin elnökkel csupán elodázták azt a kérdést, hogy tényleges tűzszünet legyen. Bár gesztusként sikerként könyvelték el mindkét oldalon az energetikai létesítmények elleni támadások leállítását, az ukrán fél számára a moszkvai feltételek elfogadhatatlanok.
Trump tevékenysége azonban nemcsak a diplomáciai sikereket nélkülözte. Amerikai belpolitikai romokat is maga után hagyott: az aranykor álmát ígérő ígéretek helyett a szövetségi intézmények lebontásáról és az euroatlanti kapcsolatok visszaszorításáról lehet hallani. Ezek az intézkedések az Egyesült Államok korábbi globális vezető szerepét kezdték ki, miközben Putyin visszasomfordált a világpolitikába.
Új világrend árnyékában
A Trump által indított politikai átrendeződés erőteljesen hatott Európára. Nemcsak az Ukrajnával való tárgyalások folyamán hagyták ki az európai szövetségeket, de a NATO pozícióját is megrendítették. Az amerikai kiugrási lépések és a nemzetközi szervezetek hanyatlása elszabadulni látszanak.
Az ENSZ-t átszövő válságok és a Biztonsági Tanács funkciótlansága csak egy darabja ennek a széthúzó képnek. A világpolitika színtere kezd egy új, a korábbiaknál jóval törékenyebb és veszélyesebb rend irányába tolódni. Az amerikai szándékok, amelyek békét ígértek, valójában a konfliktus folyamatosságának és a hatalmi egyensúly további omladozásának ágyaztak meg.
Putyin játszmája
Oroszország számára a Trump adminisztráció lépései nem kis ajándékot hoztak. Putyin elérhette, hogy végre a nagy globális kérdésekről tárgyaljon, immár nem egy másodrendű afrikai ország vezetőjével, hanem az Egyesült Államok elnökével. Ez a kép nagy győzelem a Kreml számára, amelyet a kudarcok sorozata közepette sikerült otthon nemzeti büszkeségként eladni.
Ennek ellenére a világpolitikai bizonytalanság tovább gyarapodik, miközben az ukrán földön folyó háború és a globális biztonság széttöredezése árát mindannyian fizetjük, Európától kezdve a tengerentúlig.
Forrás: nepszava.hu/3272940_trump-romjai-putyin-sikere
