Donald Trump és a Nobel-békedíj paradoxona
A norvég Nobel-bizottság idén is lezárta a jelölések sorát a békedíjra, és a 338 jelölt között Donald Trump neve is feltűnik. Az amerikai elnök az orosz-ukrán háború megfékezéséért és az izraeli túszok kiszabadításában tett erőfeszítései miatt került a listára, egy-egy ukrán és izraeli támogatónak köszönhetően. Mindeközben Trump nem is titkolja: saját magát érdemesnek tartja a díjra – hiszen állítása szerint sokkal jelentősebb eredményeket ért el a béke érdekében, mint elődje, Barack Obama, akinek elnökségének első évében ítélték oda a díjat. Trump különösen büszke arra, hogy sikerült lecsökkentenie az észak-koreai Kim Dzsongun fenyegetőző magatartását.
Az önmagát dicsérő nyilatkozatokkal szemben azonban komoly kérdések merülnek fel. Vajon valóban közelebb jutott a világ a konfliktusok oldásához Trump elnöksége alatt? A válasz meglehetősen elkeserítőnek tűnik. Az Air Force One idei oslói útja valószínűleg elmarad, amit Trump nyíltan megfogalmazott ambíciói ellenére a nemzetközi közösség sem bánna igazán.
A béke ellen dolgozó lépések sora
Trump tettei gyakran éppen az ellenkező irányba mutatnak, mint amit a béketeremtés szellemében várnánk el. A Grönland katonai megszállásának ötlete – bármennyire abszurd – csupán a jéghegy csúcsa. A jemeni hútik elleni légicsapások, az Irán közelében megjelenő repülőgép-hordozók és az ultimátumszerű fenyegetések, miszerint vagy tárgyalás, vagy csapás, egyértelműen erőt demonstráló taktikák, nem pedig békés megoldási kísérletek.
Közben Izrael, Netanjahu vezetésével, a Gázai-övezetben korábban sosem látott intenzitással folytatja katonai hadjáratait. A 2023 októberében történt Hamász-támadás miatti globális döbbenetet politikai eszközként használják fel, hogy végleg ellehetetlenítsék a palesztin állam megvalósulását. Egy ilyen lépés hosszú távú eredménye nem más, mint a tartós feszültség és terrorizmus erősödése a Közel-Keleten.
Véráztatta Kelet-Ukrajna
A helyzet még aggasztóbb Kelet-Ukrajnában, ahol az oroszok következetesen nemcsak a frontvonal mentén vívnak háborút, hanem nagyvárosok központjait is rakétatámadásokkal sújtják. A kazettás rakéták ártatlanokat ölnek meg játszótereken, mint ahogy történt Krivij Rihben, ahol kilenc gyermek vesztette életét. A Szumi belvárosát eltaláló rakétatámadás 34 embert, köztük gyerekeket ölt meg virágvasárnap.
Trump tárgyalásos közvetítői pozíciója rendkívül gyenge. Az ingatlanmágnás-szerepét megörökölt, politikailag tapasztalatlan Steve Witkoff képtelen volt előrelépést elérni Szentpéterváron Putyinnál. Moszkva világosan jelezte, nem kíván alkuasztalhoz ülni, a háború zavartalanul folytatódik. A béketeremtési kísérletek kudarca egyre inkább Trump politikájának inkompetenciáját tükrözi.
Emlékeztető az amatőrizmus veszélyeiről
A Nobel-békedíjat hagyományosan a nemzetközi konfliktusok enyhítésére tett valódi és hosszútávú eredményeket hozó erőfeszítésekért ítélik oda. Trump eddigi külpolitikai döntései azonban inkább arra mutatnak rá, hogy a diplomácia hiánya milyen gyorsan taszíthatja még mélyebb válságba a világot. Például a vámháborúk részben felfüggesztett, de teljesen kaotikus bevezetése dollárbilliókban mérhető károkat okozott, és a pénzügyi stabilitást is megingatta. Ez a rögtönzött gazdaságpolitika nem csak Amerika államadósságát sodorta veszélybe, de közvetetten a világgazdaság stabilitása ellen is dolgozik.
Nehéz elfeledni a múltat: az önellátásra való berendezkedés vámtarifákon keresztül történő erőltetése a 20. század elején jelentős szerepet játszott a gazdasági világválság kirobbanásában. Ez pedig közvetve a nácizmus térnyeréséhez és a második világháborúhoz vezetett. Frédéric Bastiat híres mondása manapság aktuálisabb, mint valaha: „Ha az áruk nem kelnek át a határokon, majd a katonák fognak.” A világ 2023-ban épp erre a tanulságra kényszerül újra rácsodálkozni.
Összegzés: Nobel-békedíj vagy világháború?
Donald Trump neve a Nobel-békedíj listáján nem más, mint a jelenlegi nemzetközi politikai realitások groteszk kicsúcsosodása. Szándékai nem csupán a békétől távolítanak el, hanem veszélyesen közel visznek egy korszakos nemzetközi válsághoz. A világ türelmét feszegeti minden lépésével, és egyértelművé válik, hogy sem tapasztalattal, sem eredményekkel nem rendelkezik a díj szellemiségéhez méltó cselekmények terén. Az a kérdés, hogy a Trump-éra végül békét vagy pusztítást hagy-e hátra, ma még félelmetesen nyitott.
Forrás: nepszava.hu/3276243_trump-es-a-nobel-bekedij
