Kezdőlap Külföldi hírek Született február 20-án.

Született február 20-án.

által Levente

A vulkáni születések titkai

Miként ismerhetnénk meg igazán a föld mélyének titkait a felszínről? Dionisio Pulido (1887–1954) számára a válasz egy szokásos munkanapon érkezett el. 1943. február 20-án, miközben kukoricaföldjén tevékenykedett, egy hirtelen morajlás és hangos roppanás rázta meg a talajt alatt. Két egymást keresztező, fél méter mély repedés keletkezett, amit kezdetben furcsának talált, de a mezőgazdasági munka sürgetősége miatt nem fordított neki különösebb figyelmet. Ám ahogy a föld felfúvódott, és éles sivító hangok csendültek fel, a szag, amely eljutott hozzá, mindent megváltoztatott. A gőzök, a füst és a hamu együttese egy vulkán születését jelentette a középpontjában, ahol Pulido tanúja volt e természeti csodának.

A Parícutin vulkán születése

A Parícutin falujának lakói nem bírták el a földmozgásokat, mivel azok gyakoriak voltak Mexikó középső vidékén, azonban azon a napon mégis megérintette őket az a különös domborulat, amely szemeik előtt nőtt ki a földből. Alig néhány óra leforgása alatt a vulkáni kúp ötven méter magasra emelkedett, mennydörgő lángcsóvákkal tűzve ki az alkonyati eget. Celedonio Gutiérrez szomszéd leírása szerint a színek pompája, a lángok és a tűzijáték lenyűgöző és félelmetes látványossággá vált, de az ott élőknek el kellett hagyniuk otthonaikat, hogy megmentsék életüket és javaikat az izzó kőzápor elől.

A vulkánok újjászületése

Gyakran téves elképzelés, hogy a vulkánok csak a civilizáció előtt alakultak ki, hiszen a természet időzítése nem ismer határokat. Az évmilliók során új vulkánok bármikor keletkezhetnek a földkéreg átszakításával, és a tűzhányók világa folyamatosan formálódik. Mexikóban, ahol több mint kétezer ilyen képződményt tartanak nyilván, a legismertebb a Popocatépetl, egy nagyméretű és aktív vulkán, de a környező területek kisebb, szelíd tűzhányói is megérdemlik a figyelmet. E völgyek mindegyike a Csendes-óceánt körülvevő Tűzgyűrű részének ékkövévé vált.

A természeti jelenség következményei

A Parícutin vulkán végül 424 méter magasra emelkedett, mire 1952-ben a krátere kihunyt. Kitörései súlyos károkat okoztak a környező területeken, elnyelve nemcsak a falut, hanem a közeli San Juan Parangaricutiro városkát is, bár ez már az evakuáció után történt. Míg a világ más részein háborúk dúltak, itt a tudósok számára páratlan kutatási lehetőség nyílt, amely a vulkanológia, geológia és szeizmológia területein végzendő munkát alapjaiban formálta át.

Ember és vulkán

Dionisio Pulido is eltávozott az élők sorából, de emlékét megőrzi egy emléktábla, amely hirdeti, hogy ő volt az első, aki tanúja lehetett a Parícutin vulkán születésének. Ez a tűzhányó, amely közel 83 éve létezik a földtörténet perspektívájából még mindig fiatalnak számít, hiszen a halandók számára másfajta időkeret létezik. Sokan visszahúzódtak a területre, amely újra zöldell a vulkán körül. A templomtornyot, amelyet a láva elkerült, ma félelmetes turista látványossággá avatta, de a látvány mögött ott marad a tüze, amely az alattomos mélységben még mindig fortyog.

Ezt is kedvelheted

Rólunk

Nem csupán egy híroldal vagyunk – egy olyan tér, ahol a kritikus gondolkodás megkérdőjelezi a hagyományos nézőpontokat és a kliséket. Minden cikkünk egy meghívás arra, hogy más szemmel tekintsünk a világra, mélyebben vizsgáljuk meg a fontos témákat, és túllépjünk a pillanatnyi címek felszínességén.

Legfrissebb hírek