EP-küldöttség vs. magyar jogállamiság
Krzysztof Śmiszek, a lengyel Új Baloldal politikusa nem rejtette véka alá véleményét a magyarországi látogatás során szerzett tapasztalatokról. Az EP-küldöttség tagjaként Budapesten vizsgálta a jogállamiság helyzetét, és világosan kijelentette: Magyarország ma már szinte minden tekintetben eltávolodott az alapvető demokratikus normáktól. Az autoriter államhatalom jelenléte minden területen nyilvánvaló.
Az EP-képviselők megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a magyar kormány intézményei ellenséges hozzáállással fogadták őket. A legtöbb magas rangú hivatalnok egyszerűen ignorálta a meghívásukat, a ritka találkozók pedig a párbeszéd hiányáról tanúskodtak. Śmiszek szerint a kormány arroganciája és túlzott magabiztossága könnyen pánikhelyzetet is tükrözhet, amely mögött az uniós pénzekkel kapcsolatos kudarcok árnya sötétlik.
„Primitívebb, agresszívebb” propaganda
Śmiszek élesen bírálta a magyar kormányzat propagandagépezetét, amelyet „primitívebbnek és agresszívebbnek” nevezett, mint amit saját országában, Lengyelországban tapasztalt a Jog és Igazságosság párt (PiS) kormányzása idején. Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar propagandaérdekek „professzionális köntösbe” burkoltan, szofisztikáltabban tálalják magukat. Az, hogy minderre mekkora anyagi forrásokat mozgósítanak, szintén figyelemre méltó.
A civilek és a független média küzdelme
Budapesti látogatásuk másik tanulsága a magyar civilek és független médiumok helyzete volt. Śmiszek méltatta elkötelezettségüket és munkájukat, ugyanakkor kiemelte, hogy ez a folyamatos küzdelem láthatóan kimerítette őket. Az egykori pezsgő civil szférának csak árnyéka maradt, ahogy az autoriter államhatalmi törekvések egyre inkább elnyomták őket.
A budapesti Pride kapcsán Śmiszek felidézte egykori tapasztalatát hazájában, ahol a PiS próbálkozott hasonló jogkorlátozásokkal. Szerinte a magyar LMBTQ-közösség elhallgattatása nem sikerült Orbán Viktor kormányának, épp ellenkezőleg, még hangosabbá váltak a közösség hangjai. Ennek ellenére felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság eddig semmilyen határozott lépést nem tett.
A reformok árnyékában: Mire vár Magyarország?
Śmiszek felrótta a magyar kormánynak, hogy a korábbi ígéreteikből semmit sem teljesítettek az uniós források érdekében. Miközben Lengyelország már 2023 után hozzáfért a helyreállítási alaphoz, Magyarország kormányzati részről még csak nem is próbálkozott a reformígéretek betartásával. Az EP-képviselő szerint a jelenlegi helyzet már rég nem elszigetelt problémák kérdése, hanem egy rendszerszintű válság képe.
Megtörik-e a csend Európában?
Az autoriter államhatalom és a civil jogvédelem között húzódó feszültségek közepette Śmiszek egyértelműen felelősségre vonhatónak tartja az Európai Bizottságot, ha nem tesz lépéseket a jogsértésekkel szemben. Egyértelmű célzott eszközökre lenne szükség, mégis úgy tűnik, a Bizottság inkább habozik, mintsem döntene. A szavak helyett az emberek konkrét tetteket várnának.
A budapesti helyzet olyan tükörkép, amely nemcsak Magyarország, hanem az egész EU számára fontos tanulságokat hordoz. Vajon ennyiben marad az Európai Unió kilátástalan stratégiája, vagy közelebb kerülünk valaha is az alapvető értékrendhez? Az árnyékukban dolgozó civilek, a fáradt jogvédők és az egyre hangosabb közösségek mind erre várnak.
