Az adatok jövője: Piacra kerül az egészségünk?
Figyelem! Egy egyre sürgetőbb probléma kerül előtérbe: ki rendelkezik az egészségügyi adataink felett, és milyen célokra értékesíthetik azokat? Magyarországon a jövő évtől az állam megnyitja az adatpiacot, lehetőséget biztosítva, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt személyes adatok anonimizált formában hozzáférhetővé váljanak kutatók és vállalatok számára. Kérdés azonban, hogy mit jelent ez a gyakorlatban az érintettek, azaz az állampolgárok számára.
Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának docense aggodalmát fejezte ki az irányvonal kapcsán. Egyértelművé tette, hogy az egészségügyi adatok masszív értéket képviselnek: mintegy 50-szer értékesebbek, mint például pénzügyi információink. Ezekből az adatokból fejleszthető új orvosi technológia, diagnosztikai algoritmus, de kérdéses, hogy az ebből származó bevételből közvetlen hasznot látnak-e az adatok tulajdonosai. Lengyel Lívia adatvédelmi szakértő szavaiból kiderült: az adatvagyon „hasznosítása” elsősorban az egészségügyi rendszert támogatná, de a betegek csupán közvetett előnyökre számíthatnak.
Egészségügyi adatok: Az ár és a védelem kérdése
Az egészségügyi adatok különleges jellegük miatt rendkívüli értéket képviselnek. Egy ellopott bankkártya-adatot könnyen le lehet cserélni, azonban egy elveszett egészségügyi adat akár évtizedekig meghatározhatja az érintett életét. Az ilyen adatokkal való visszaélések nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági károkat is okozhatnak, különösen egy olyan korban, amikor az információk piaca exponenciálisan növekszik. A Guthealth szakmai portál figyelmeztetett arra, hogy az adatátadás recepteket, ambuláns lapokat, oltási adatokat és zárójelentéseket is érintene, amelyek valóban érzékeny, személyhez kötött információk.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az egészségügyi intézmények már eddig is célpontjai voltak kibertámadásoknak. Az elmúlt években több jelentős incidenst is regisztráltak, amelyek során zsarolóvírusok fenyegették a közkórházak működését. Elképzelhetetlen, hogy mi történhet, ha egy nem megfelelően védett adatvagyon a rossz kezekbe kerül. Az informatikai támadások egyre kifinomultabbak, így a magyar egészségügyi rendszeren belüli adatok biztonsága alapvető kérdésként merül fel.
A közérdek versus magánérdek dilemmája
Érdemes visszanézni a hasonló nemzetközi példákra: Izrael 2020-ban polgárai egészségügyi adatait ajánlotta fel vakcinákért cserébe az egyik nagy amerikai gyógyszercégnek. Bár az eredmények pozitívnak tűntek, a döntés etikai kérdéseket vet fel. Milyen árat fizetnek az állampolgárok azért, hogy előnyhöz juttassák az államot vagy a magánszektort? Joó Tamás rámutatott: az adatvagyon tudatos felhasználása lehetőséget adhat arra, hogy hazai cégek fejlesszenek és nyerjenek rajta, azonban a visszaélés veszélye továbbra is fennáll. Ki garantálja, hogy az anonimizált adatokat megfelelő módon kezelik? És ki fogja ellenőrizni, hogy kik és milyen mértékben profitálnak belőlük?
Adatok és a társadalmi törések
Az adatkereskedelem nemcsak az adatbiztonság kérdését nyitja meg, hanem mélyebb társadalmi problémákra is rámutat. Az információ hozzáférhetősége és feldolgozása nagyon különböző mértékben érinti az embereket. Egy gazdaságilag fejlettebb ország vagy multinacionális vállalat jelentősen többet profitálhat egy ilyen rendszerből, mint a magyar egészségügy vagy az egyes magyar állampolgár. Hogyan tudjuk biztosítani, hogy a haszon valóban a helyi egészségügyet és a pácienseket segítse? Az eddigi tapasztalatok alapján ezeket a kérdéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A pontos válaszok még homályosak, de az világosan látszik, hogy az adataink értékesítésének új szabályai súlyos felelősséget róhatnak ránk, mind egyéni szinten, mind társadalmi szinten. A felvetett etikai és biztonsági kérdések komoly politikai és szakmai párbeszédet igényelnek egy olyan korszakban, ahol az adat a legnagyobb érték.
Forrás: nepszava.hu/3278111_kozadatok-ertekesites-magyar-allam-egeszsegugy-nepszava-szike-podcast
