Michael McGrath látogatása és a jogállamiság kérdése
Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, igazságszolgáltatásért és jogállamiságért felelős biztosa Magyarországra érkezett, hogy párbeszédet kezdeményezzen egy sor kulcsfontosságú szereplővel. Az Orbán-kormány retorikájában gyakran megbélyegzett bírók, újságírók és civil társadalmi szervezetek képviselői is szerepelnek a találkozók listáján. McGrath maga hangsúlyozta: Magyarországon erős történeti gyökerei vannak a szabadságjogok védelmének, különösképpen a kommunista uralom elleni küzdelem fényében.
A biztos látogatásának hátterében Orbán Viktor március 15-ei beszéde áll, ahol a kormányfő több csoportot is „poloskákhoz” hasonlított. McGrath az ilyen megnyilvánulások árnyékában érkezik, és kijelentette, hogy célja minden vélemény meghallgatása és a jogállamiság eszméjének további erősítése.
A jogállamiság és a szabadságjogok védelme
McGrath figyelmeztetett arra, hogy Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye számos ponton sérti az uniós jogot. Ez különösképpen igaz az alapvető polgári jogok, például a magánélet tiszteletben tartása, a szólásszabadság és a tájékozódáshoz való jog esetében. A szuverenitásvédelmi hivatal működését is bírálta, amely szerinte túl széles mérlegelési lehetőségekkel rendelkezik, és ennek komoly következményei lehetnek az érintett személyek számára.
Hozzátette, hogy magyar állampolgároknak emlékezniük kell arra, milyen áldozatokat hoztak a múltban a szabadság és az egyenlőség kivívása érdekében. „Tényleg kevésbé akarunk nyitottak lenni 2025-ben, mint 28 évvel ezelőtt? – tette fel a kérdést, utalva arra a tendenciára, amelyet a kormány egyes döntései tükröznek.
A biztos külön hangsúlyozta a békés gyülekezéshez való jog fontosságát, amely szerinte alapvető eleme egy demokratikus társadalomnak. E körben emlékeztetett, hogy a Budapest Pride felvonulását 1997 óta minden évben megtartották, és ennek betiltását célzó lépések nem férnek össze az uniós elvekkel.
Az uniós pénzek és Magyarország reformjai
Michael McGrath a visszatartott uniós pénzek kapcsán ismét kiemelte, hogy Magyarországnak hosszú távú reformokat kell végrehajtania azok teljes felszabadítása érdekében. A korrupcióellenes intézkedések megerősítése, az összeférhetetlenségi szabályok kialakítása és a jogállamiság helyreállítása mind kulcsfontosságú feltételek. Ezek hiányában nehéz elképzelni a pénzek felszabadítását.
Kitért az Erasmus-programra is, amelyből szerinte Magyarország diákjainak ugyanúgy részesülniük kellene, mint más uniós tagállamok diákjainak. A kormány azonban nem tett elegendő lépést annak érdekében, hogy orvosolja az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaival kapcsolatos problémahalmazt.
Társadalmi feszültségek és korlátozó politikák
Orbán Viktor kormánya tovább súlyosbította a helyzetet azzal, hogy korlátozásokat vezetett be a gyülekezési joggal kapcsolatban. A civil társadalom és a médiák által megfogalmazott kritikák szerint ezek az intézkedések nem csupán a Budapest Pride betiltására adnak lehetőséget, hanem szűkítik az alapvető szabadságjogok terét is. Ez komoly társadalmi feszültségeket gerjeszt, amelyek hosszú távon akár kezelhetetlenné is válhatnak.
Mérlegelési hatalom és politikai nyomás
McGrath rámutatott, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlhatalmát minden eszközzel vissza kell szorítani. A hivatal lehetősége, hogy anélkül végezzen vizsgálatokat, hogy az érintetteket értesítené, alapvetően ellentmond az uniós jogrendnek. Ehhez kapcsolódóan bírálta a magyar kormányt, amiért nem hajlandó tiszteletben tartani az alapvető uniós normákat.
Az ír biztos hangsúlyozta: az Európai Bizottság figyelemmel fogja kísérni a helyzetet, és kész további lépéseket tenni a jogállamiság védelme érdekében. Amíg azonban a magyar kormány nem mutat hajlandóságot a változtatásra, addig nem várható a befagyasztott pénzek felszabadítása. Ezért a felelősség egyértelműen a kormány kezében van.
Forrás: nepszava.hu/3273355_michael-mcgrath-europai-bizottsag-latogatas-magyarorszag-poloska
