Politikai Áthallások a Berlinale Nyitón
A 76. Berlinalén az afgán író-rendező, Shahrbanoo Sadat filmje, a No Good Men (Nincsenek jó férfiak) kapta meg a nyitófilm szerepét. A produkció egy erotikus drámát ígér, amelyben hangsúlyos szerepet kap a nők sorsa, valamint a férfiak etikai kérdései. Sadat az Afganisztánban, 2021-ben zajló események hátterében meséli el a történetet, amely a tálibok hatalomra kerülése előtt játszódik.
A film középpontjában Naru áll, aki Kabul egyetlen női operatőreként küzd a hároméves fia felügyeleti jogáért, miután elhagyta hűtlen férjét. Szembesülve azzal, hogy környezetében nincsenek jó férfiak, meglepődik, amikor Qodrat, a Kabul TV legfontosabb újságírója melletta áll, valószínűvé téve, hogy kettőjük együttműködése közös célokat szolgálhat. Az író-rendezőt az foglalkoztatta leginkább, hogy a feminista narratíván keresztül bemutassa a női sorsokat, miközben felfedi a férfiak dominanciájának valódi természetét.
Az alkotás során a közéleti kérdések és politikai utalások súlyosabb dimenziót kapnak. A film során Joe Biden arca is felmerül, hiszen a kivonulás késlekedéséért felelősnek tartják, noha a történet fősodrásában nem ő a felelős. Ennek ellenére a film dramaturgiailag nem éppen a modern technológia vívmányait célozza meg, inkább egy naivan amatőr stílust hordoz, amely emlékeztet három-négy évtizeddel ezelőtti mozgóképes narratívákra.
Michelle Yeoh és a Berlinale Ünnepe
A Berlinale nyitógáláján életműdíjat kapott Michelle Yeoh. A színésznő a jelenlegi politikai helyzetről való véleménye tárgyalásakor igencsak óvatosan fogalmazott, jelezve, hogy egy nemzetközi családtagjaként nem érezte magát jogosultnak a politika mélyebb elemzésére. Kijelentette, hogy a film és a mozi az, ami igazán fontos számára – olyan tér, ahol az emberek közösen ünnepelhetnek, nevessenek és sírjanak.
A Vörös Hangár: Politikai Tények és Dráma
A nyitónapon a sajtó számára bemutatott A Vörös hangár című film sokkal politikusabb jellegű. A 1973. szeptember 11-én történt chilei katonai puccsról, Augusto Pinochet általi kormányváltásról szól, amely több ezer áldozatot követelt, köztük politikai fogvatartottakat is. A történet Jorge Silva kapitány nézőpontjából bontakozik ki, aki parancsot kap, hogy alakítson át egy katonai akadémiát fogvatartási és kínzási központtá.
Silva hősies tettei során próbálja távol tartani magát a borzalmas eseményektől, ám tudja, hogy ez lehetetlen. A film nemcsak a történelmi események megjelenítésére fókuszál, hanem erőteljes karakterrajzot is ad, amely Nicolás Zárate tehetséges játékának köszönhetően egyedülálló mélységet nyer. A filmet sikerült úgy alkotni, hogy a valóság fájdalmát sejtetve és a nézőt a főszereplő perspektívájába helyezve élményt nyújtson.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem került ez a figyelemre méltó alkotás a versenyprogramba, holott bőven tartogatott volna érdemeket a nemzetközi filmszíntéren.
E cikk megjelenését a Budapesti Goethe Intézet támogatta.
