Tankerületi Önkényszabályozás és Politikai Hatások
2024-ben a fehérvári Vasvári Pál Gimnázium igazgatójának felmentése ellen több tanár, diák és szülő is utcára vonult. A feszültséget gerjesztő események rávilágítottak a tankerületek működésének politikai befolyására. Különösen a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció (DK) állásfoglalása érdekes ebből a szempontból, hiszen mindkét párt programjában hangsúlyozza a közoktatás reformjának sürgősségét, a politikai befolyás csökkentését, és a tankerületi rendszer átalakítását.
A Tankötelezettség Korhatárának Visszaállítása
A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció egyaránt célul tűzte ki, hogy visszaállítja a tankötelezettség korhatárát 18 évre, amelyet az Orbán-kormány 2010 után 16 évre csökkentett. Ezen túl mindkét párt önálló oktatási minisztérium felállítását is tervezi, amely a teljes oktatási ágazat irányításáért lenne felelős, szemben a jelenlegi rendszerrel, ahol a közoktatás a Belügyminisztériumhoz, míg a szakképzés és a felsőoktatás a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik.
Tankönyv Monopólium Megszüntetése és Felsőoktatási Reformok
Mindkét párt programja érinti az állami tankönyv-monopólium megszüntetését és többféle tankönyvválasztás bevezetését. A felsőoktatás terén is jelentős változásokra van szükség, a Tisza Párt és a DK is javasolja, hogy a hallgatók számára ingyenessé tegyék az első diploma megszerzését. Az Orbán-kormány által 2019 óta bevezetett KEKVA-modell felülvizsgálata is terítéken van, hiszen az számos állami egyetemet kiszervezett alapítványi fenntartásba, így az egyetemek vagyonkezelését is át kell gondolni.
Klebelsberg Központ és Tankerület Átalakítás
A 2010-es kormányváltás jelentős lépése volt a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer létrehozása, mely a központosításhoz vezetett, és az iskolák szakmai önállóságának drámai csökkenését eredményezte. A Tisza Párt radikálisan átalakítaná a KK működését, míg a DK a központosított tankerületi rendszert teljesen megszüntetné, a fennmaradt iskolai intézmények irányítását pedig az önkormányzatokra bízná.
Önkormányzati Társulások és Az Anyagi Források Biztosítása
A DK javaslata alapján kistérségi közoktatási társulások létrehozása válik szükségessé, hogy az önkormányzatok, amelyek önállóan nem tudják irányítani intézményeiket, megoldhassák feladataikat. A Civil Közoktatási Platform már készített egy részletes intézkedéscsomagot, amely segítheti a pártok oktatási reformprogramjának kialakítását a 2026-os választások előtt.
A Nemzeti Alaptanterv Megújítása
Mindkét párt szükségesnek tartja a Nemzeti Alaptanterv (NAT) megújítását, azonban eltérő elképzelésekkel rendelkeznek. Míg a Tisza a pedagógusok bevonásával módosítani kíván a NAT-on, addig a DK új NAT létrehozásában gondolkodik, amely hangsúlyozza az együttműködést és a társadalmi felelősségvállalást. A DK programjában a politikai nevelés eltávolítása is szerepet kap, szeretnék, ha az iskolák választhatnának kerettanterveket.
Finanszírozási Különbségek és Az Egyházi Oktatás Szabályozása
A DK megpróbálja kiegyenlíteni az állami és nem állami oktatási intézmények közötti különbségeket: visszaállítaná a szektorsemleges finanszírozást, és megszüntetné az állami támogatások alapján kialakult diszkrét előnyöket. A Tisza Párt viszont fenntartaná az egyházi intézmények normatív támogatását, de elismeri, hogy a roma diákok iskolai szegregációjában az egyházi intézmények szerepe is megkérdőjelezhető.
Politikai Bizalom és Hosszú Távú Reformok
A Civil Közoktatási Platform korábbi rendezvényén a szakértők hangsúlyozták, hogy az oktatási rendszer helyreállítása érdekében elengedhetetlen a politikai bizalom erősítése és a megfelelő kármentő intézkedések bevezetése. Azonnali lépésekkel lehetőség van a pedagógusok szabadságának növelésére, ugyanakkor a tankerületi központok radikális megszüntetése egy alapos tervezést igényel. Az új Nemzeti Alaptanterv kidolgozása szintén időigényes, és először a központi kerettantervek módosítására lesz szükség.
