Megosztott vélemények Magyarország külpolitikájáról
A Publicus Intézet által készített friss felmérés éles képet rajzol Magyarország külpolitikai megítéléséről. Az emberek csupán 34 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar kormány politikája valóban az ország érdekeit képviseli, míg többen, 36 százaléknyian úgy vélik, hogy a stratégia valójában Oroszországnak kedvez. Az amerikai és az európai érdekeket szolgáló politikát mindössze 3 és 4 százalék érzékeli. A pártszimpátia markánsan meghatározza a véleményeket: a Fidesz szavazóinak túlnyomó többsége szerint a kormány „hazafias” külpolitikát folytat, míg az ellenzékiek és a bizonytalanok körében sokkal vegyesebb a kép.
Orosz szimpátia és uniós távolságtartás
A kutatás szerint a magyar társadalomban erős megosztottság figyelhető meg az Oroszországhoz fűződő viszony kapcsán. Az orosz nép továbbra is a legkevésbé rokonszenvesek között szerepel, és a társadalom 61 százaléka negatívan ítéli meg Oroszországot. Ugyanakkor a Fidesz támogatóinak 42 százaléka pozitívan viszonyul az oroszokhoz, ez az arány az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok körében jóval alacsonyabb. Az ukránokkal szembeni ellenszenv megerősödését a párthovatartozás is erősen befolyásolja.
A NATO-tagság támogatottságának változása
A kutatás alapján háromnegyed év alatt nőtt a NATO-tagság támogatottsága Magyarországon. Míg tavaly nyáron a megkérdezettek 68 százaléka szavazott volna a csatlakozásra, addig most ez az arány 75 százalékra emelkedett. A Fidesz szavazóinak 62 százaléka támogatja a NATO szövetséget, míg az ellenzék soraiban ez az arány meghaladja a 80 százalékot. Azonban 12 százalék még mindig elutasító a NATO-val kapcsolatban, különösen a Mi Hazánk Mozgalom szavazói között, ahol 35 százalék ellenzi.
Védelmi kiadások és fegyverkezés
A nemzetközi instabilitás fényében egyre többen gondolják, hogy növelni kell a védelmi kiadásokat és a magyar hadsereg létszámát. Tavalyhoz képest jelentős az emelkedés: akkor még csak a társadalom 43 százaléka támogatta a hadsereg bővítését, idén már 58 százalék. Az ellenzéki szavazók között erősebb a támogatottsága a fegyverkezésnek, mint a kormánypárt hívei körében. A védelmi kiadások növelését 65 százalék tartja szükségesnek, azonban e döntések mögött továbbra is politikai választóvonalak rajzolódnak ki.
Magyarország és az Európai Unió kapcsolata
A felmérés szerint az emberek 44 százalékának véleménye az, hogy Magyarországnak meg kellene változtatnia a politikáját az EU-val való jobb viszony érdekében. Mindeközben a Fidesz szavazók 69 százaléka inkább az uniótól várná a változást. Az ellenzékiek és a Tisza párt támogatói viszont egyértelműen azt látják, hogy itt az ideje Budapest irányváltásának. Bár a többség konszenzust vár, pártszimpátia mentén éles törésvonalak figyelhetők meg az EU és Magyarország közötti konfliktusban.
Éleződő ellentétek az ideológiai szakadék mentén
A Publicus Intézet kutatása rámutat az ideológiai ellentétek elmélyülésére a magyar társadalomban. Nemcsak a külpolitikai stratégiákat és szövetségi kérdéseket illetően, de a nemzetekhez fűződő szimpátia alapján is markáns eltérések figyelhetők meg a politikai táborok között. A Fidesz külpolitikai irányvonalának hatását jól tükrözik az oroszok és más országok iránti eltérő érzelmek. A felmérés azonban egyértelművé teszi: a kül- és belpolitikai döntések megítélése terén továbbra sincs közmegegyezés a társadalomban.
