Mi még nem vagyunk Szerbia
Egy 19 éves fiú dühös, mert a demonstrációt pártzászlók borítják, ám ő már a múlt héten is jelen volt, és biztos benne, hogy jövő héten is eljön. Csalódottan állapítja meg: „Szánalmasan kevés ember van itt, pedig egy fontos ügyről van szó. Mi még nem vagyunk Szerbia, úgy tűnik.” Ezzel a szomszéd ország diákjainak bátorságára céloz, akik tömegesen vonulnak utcára jogaik védelmében.
Szerinte Magyar Péternek is itt kellene lennie, akkor is, ha azzal szembesül, hogy megbélyegzik. Az elvárás egyértelmű: kiállni a hiteles ügyek mellett, tekintet nélkül a társadalmi ítéletre.
Feszültség és átrendeződés Szerbiában
Szerbia politikai színtere egyre inkább darabjaira hullik. Aleksandar Vučić hatalmi gépezete mostanra képtelen mozgósítani a diákokhoz mérhető létszámú tömegeket az utcán. A tiltakozások gyújtópontja egyértelmű: a rendszer legitimitását firtató hangok zúgnak keresztül az országon, ahogyan az újvidéki pályaudvari baleset után is történt.
Várospolitikai konfliktusok Budapesten
Közben itthon Karácsony Gergely főpolgármester még mindig reménykedik abban, hogy tárgyalóasztalhoz ülhet Lázár János miniszterrel. Bár a hulladékszállítás ügyében történt előrelépés, a város vezetője szerint még mindig számtalan más téma megvitatása lenne szükséges.
A kommunikáció akadozása azonban csak tovább fokozza a feszültséget a közéletben. A részletek árulkodók, de az igazi kérdés az, hogy egy ilyen éles politikai légkörben milyen fordulatok várhatóak a jövőben.
Forrás: nepszava.hu/3275368_mi-meg-nem-vagyunk-szerbia
