A magyar kormány keresztény nevelési programja: Ideológiai eszközként
Az Orbán-kormány legújabb lépése a keresztény nevelést propagandacélokra használja, figyelmen kívül hagyva alapvető európai értékeket. A kormányzat visszaszorítja a pártállami időszakra jellemző logikát, amikor az állami oktatás az ideológia eszközeként működött. Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációért és családbarát oktatásért felelős miniszterelnöki biztos novemberi közleménye hangsúlyozta, hogy a gyerekeknek tudniuk kell, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük. E nyilatkozat reakciója volt a szakemberek és szülők felháborodásának, ami a kormány egy májusban végrehajtott kötelező változtatása miatt következett be, amely a keresztény kultúrára alapozza az óvodai nevelést.
Jelenleg nem világos, hogyan valósul meg ez a változás a pedagógiai gyakorlatban, így a politikai állásfoglalások alapján csak hiányos kép vázolható fel. Balatoni kijelentéseiből egyértelmű ábrázolás bontakozik ki: a gyerekeknek meg kell ismerniük a magyar szenteket mint erkölcsi példamutatást, valamint elérendő célként megfogalmazódik az is, hogy a férfiak tisztelik a nőket, ahogy Gulyás Gergely fogalmazott a novemberi kormányinfón. Bár a kormány nem a hitoktatás kötelezővé tételéről beszél, a kritikák célja, hogy a változás valójában pusztán névleges jelleget öltött, hiszen az óvodai alapprogramban a keresztényi értékek már 7 éve benne voltak. A legutóbbi rendeletváltoztatás csupán a ‘keresztény’ szó visszaillesztése volt egy korábbi módosítás után, így a gyermekek nevelésének alapja továbbra is a nemzeti identitás, a keresztény kulturális értékek és a hazaszeretet kell, hogy legyen.
Az oktatás ideológiai irányítása
Az Orbán-kormány a keresztény erkölcs szerinti nevelést fokozatosan dolgozta ki a második ciklus kezdetétől, és az utóbbi években voltak emlékezetes pillanatai. Például 2013-ban a miniszterelnök erősen bírálta az oktatási intézményeket, nevezve őket puszta gyermekmegőrzőknek, hangsúlyozva, hogy az erkölcsi nevelés szükséges része az oktatásnak. Ezért tartották szükségesnek a hit- és erkölcstan bevezetését, ami azóta is kötelezően választható tantárgy maradt.
2015 őszén Orbán Viktor megemlítette, hogy a templomi iskolarendszerek reneszánszukat élik Magyarországon, amikor a kormány hivatalba lépése alatt 119 ezer tanuló járt egyházi iskolába. Ez a szám 2014-re már 195 ezerre nőtt. 2018-ban módosítás történt az óvodai alapprogramban, míg 2020-ban az alkotmánymódosítással a gyerekek keresztény értékeken alapuló nevelését célozta meg az állami oktatás.
Konfliktus a keresztény identitás és a modern értékek között
Az Orbán-kormány feladatai között említette, hogy keresztényként és magyarként kell megőrizni a következő nemzedékeket. Orbán beszédében kifejtette, hogy komoly vita folyik arról, milyen hatások érjék gyermekeinket, és milyen értékek alapján rendezhetik be az életüket. A keresztény nevelés melletti érvrendszer idővel megváltozott; a kormány nemcsak a gyerekek identitásának formálására, hanem a keresztény kultúra védelmére is hangsúlyt fektet.
Tavaly ősszel a miniszterelnök a veszprémi Szent Mihály Székesegyház újraszentelésekor a „templom- és nemzetépítő” küldetés folytatásáról beszélt, emelve a keresztény közösségek és értékek védelmét. Hankó Balázs, a kultúráért felelős miniszter a CPAC Hungary konferencián kijelentette, hogy Brüsszel meg akarja törni a zsidó-keresztény kultúrát, ezzel szemben Magyarország védelmezi saját hagyományait.
A pedagógusok és szakmai szervezetek félelmei
A pedagógusok és szakmai szervezetek – köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – a legutóbbi rendeletmódosítást éles kritikával illették, mondván, hogy az ideológiai befolyás alá vonja az óvodai nevelést. Véleményük szerint a kisgyermekkori nevelés célja a szabad kibontakozás elősegítése kellene, hogy legyen, nem pedig a lojalitásra nevelés. Az új módosítás ezt a célt sérti, a keresztény világnézetet emelve kötelező értékké, megsértve ezzel a vallásszabadság alapelvét.
Az Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete megerősítették, hogy saját programjukban az erkölcsi nevelés és a szeretetlen, tiszteleten alapuló értékrend eddig is fontos hangsúlyt kapott. Álláspontjuk szerint a rendelet csupán az alapvető értékrend megerősítésére irányul, és nem vallásos nevelést céloz.
Forrás: nepszava.hu/3308052_keresztenyseg-kultura-oktatas-magyarorszag-orban-kormany-propaganda
