Két tartományban is megrendült a CDU, az AfD Schwerinben, a Balpárt Berlinben nyert
Friedrich Merz kancellárra még nagyobb nyomás nehezedik a vasárnapi német tartományi választások után. Az első prognózisok Mecklenburg–Elő-Pomerániában és Berlinben egyaránt a korábbi erőviszonyok felborulását mutatják, a kormányalakítás mindkét helyen többpárti egyeztetéseken múlhat.
Az ARD megbízásából dolgozó infratest dimap 18 órakor közölt első prognózisa szerint Mecklenburg–Elő-Pomerániában az AfD 37,0 százalékkal végzett az élen, szorosan az SPD 35,5 százaléka előtt. Berlinben a Balpárt 24,5 százalékkal lett a legerősebb, a CDU 20,0, az AfD 16,0, a Zöldek 15,0, az SPD pedig 12,0 százalékon állt. A számok még nem végeredmények: az első prognózis a szavazóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapul, a későbbi Hochrechnungok pontosítják.
Mecklenburg–Elő-Pomerániában a CDU 5,5 százalékot ért el, alig fél százalékponttal a bejutási küszöb fölött. A Balpárt 7,5, a Zöldek 5,5, a BSW pedig pontosan 5,0 százalékon állt az első becslésben. A CDU története során még soha nem esett ki tartományi parlamentből, most a parlamenti jelenléte is kérdésessé vált.
A mecklenburgi kampány hónapokon át az AfD biztos fölényéről szólt, az utolsó hetekben azonban Manuela Schwesig miniszterelnök személyére épített SPD-kampány jelentősen csökkentette a különbséget. A szociáldemokraták a „Die Frau gegen Blau” jelszóval gyakorlatilag közvetlen párharccá alakították a választást Schwesig és az AfD között. Az utolsó ZDF-Politbarometer 37 százalékot mért az SPD-nek és 36-ot az AfD-nek.
Az első mandátumbecslés szerint az AfD 27, az SPD 26 helyet szerezhet a 71 tagú Landtagban, a Balpárt hat, a CDU, a Zöldek és a BSW pedig négy-négy mandátumhoz juthat. A többséghez 36 hely kell. Mivel a többi parlamentbe jutó párt kizárta az AfD-vel való koalíciót, az első hely önmagában nem jelent kormányzati többséget.
Berlinben a lakhatási válság megoldását programja fókuszába helyező Balpárt 24,5 százaléka több mint tizenkét százalékpontos erősödést jelentene a 2023-as ismételt választáshoz képest, míg a CDU 20 százaléka jóval elmarad a három évvel ezelőtti 28,2 százalékától. A BSW itt is éppen az ötszázalékos küszöbön mozgott. A főváros eredménye azt is mutatja, hogy a tiltakozó szavazatok nem egyetlen irányba rendeződnek: keleten az AfD dominál, Berlinben a Balpárt tudta a legnagyobb növekedést elérni.
A berlini CDU számára különösen súlyos a visszaesés, mert 2023-ban még egyértelműen megnyerte az ismételt választást, és Kai Wegner lett a kormányzó polgármester. Wegner idén nyáron visszalépett a listavezetői szereptől, a párt végül Stefan Evers pénzügyi szenátort indította. Az első prognózis szerint a jelenlegi CDU–SPD-koalíció elveszíti többségét, miközben a Linke–Zöldek–SPD és a CDU–Zöldek–SPD összetételű hárompárti együttműködés is elérheti a többségi küszöböt.
A két tartomány eredménye közvetlenül érinti Friedrich Merz politikai helyzetét. A kancellár és CDU-elnök már a választás előtt is komoly párton belüli nyomás alatt állt, két héttel korábban pedig Szász-Anhaltban szenvedett nagy vereséget a CDU. A nyolc kereszténydemokrata tartományi miniszterelnök néhány nappal a mostani választások előtt közös nyilatkozatban állt ki a stabilitás és a kormányzati munka folytatása mellett. Merz vasárnap estére összehívta a CDU elnökségét, hétfőre a nagyobb pártvezetést, kedden pedig a Bundestag-frakciót. Merz első megnyilatkozásában katasztrofális eredményről beszélt a kereszténydemokraták szempontjából.
A CDU-n belül egyelőre nincs nyílt vezetői kihívás, két tartományi vereség jogilag nem mozdítja el automatikusan a kancellárt. Politikai értelemben azonban a mecklenburgi történelmi mélypont és a berlini első hely elvesztése tovább erősítheti a párton belüli vitát arról, képes-e Merz megállítani a támogatottság csökkenését.
