Izrael és az Egyesült Államok hadművelete Irán ellen
2026. február 28-án Izrael és az Egyesült Államok megkezdte Irán katonai támadását, amelynek célja a teheráni rezsim megdöntése. Jiszrael Katz izraeli védelmi miniszter megerősítette a „megelőző támadást”, utalva ezzel arra, hogy a lépés a hónapok óta tartó geopolitikai feszültség és a kudarcba fulladó amerikai-iráni nukleáris tárgyalások következménye. A támadásban az izraeli hadsereg mellett az Egyesült Államok is részt vett, amely számos légi eszközt és támogatást biztosított a művelethez.
A támadások célpontja volt Ali Hamenei ajatollah, Irán legmagasabb rangú vallási vezetője is, aki a hírek szerint súlyosan megsérült, ám ezt Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter cáfolta, kijelentve, hogy Hamenei jól van. Az izraeli légierő a teheráni belügyminisztériumot és az elnöki negyedet is eltalálta, míg források szerint a légicsapások során több fontos iráni vezető, köztük Amir Naszirzadeh védelmi miniszter és Mohammad Pakpur tábornok életét vesztette.
A perzsa fővárosban a légvédelmi szirénák folyamatosan jelezték a fenyegetést, míg a lakosok a csapások elől menekülni próbáltak. Az iráni válaszlépés keretében körülbelül 35 ballisztikus rakétát lőttek ki Izrael irányába, amelyek többségét sikeresen elhárították, de néhány a nyílt területekre csapódott be. Az Egyesült Arab Emírségek is részt vett a rakéták elfogásában, amit aztán Irán válaszul szankciókkal sújtott.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer bejelentette, hogy a brit erők is részt vesznek a koordinált hadműveletekben, erősítve ezzel a nemzetközi támogatást az amerikai és izraeli akciók mögött.
Feszültségek a Közel-Keleten
Donald Trump amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy az iráni rezsim fenyegetéseinek felszámolása a cél, hangsúlyozva, hogy Irán a terrorizmus egyik legfontosabb támogatója. Az elnök kijelentette, hogy a helyzet nem tűr több halasztást, és az Egyesült Államok hadserege folyamatos műveleteket hajt végre a régió biztonságának megőrzése érdekében.
A kérdéses nukleáris tárgyalások Genfben kudarcba fulladtak, mivel az iráni delegáció mereven elutasította az amerikai követeléseket az urándúsítás leállításáról és a rakétaprogram felszámolásáról. Ez tovább növelte a feszültségeket a két ország között, és a nyílt konfliktus veszélye egyre valószínűbbé vált.
Bár Trump és Netanjahu az iráni rezsim elleni fellépés szükségességét hangsúlyozta, a körmönfont háborús stratégiák és politikai megfontolások miatt Izrael elsőként végrehajtott támadása azt jelzi, hogy a regionális konfliktus még messze nem oldódott meg.
