Hazát keresve két kontinens között
Amerikában magyar, míg Magyarországon amerikai: Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regénye, a „Hullámzó horizont”, egy New Yorkban felnőtt fiatal nő, Kiss Villő szemszögéből idézi fel a rendszerváltás Budapestjét. Ez a mű egyszerre korrajz, családregény és identitáskeresés története, amely során a protagonista küzd azzal a kettősséggel, amit családja új világba való beilleszkedése okoz.
Villő számára Magyarország képe a falra akasztott emlékekben, a száműzött fejedelem, a Körszálló, a Hősök tere és a Lánchíd sziluettjeiben nyilvánul meg. E topográfiai elemekkel együtt érkezik a nehéz örökség is, amely a „kint Amerika, bent Magyarország” mentalitás feszültségét hordozza. A hős iróniája és a valóság torzításai révén bontakozik ki a történet, amely tükrözi a két világ közötti kontinuumot.
A főszereplő a szülők révén érzi a magyarságát, akik otthon kizárólag az anyanyelvükön beszélnek, így Villő jól tud magyarul. Neve, Kiss Villő, angol nyelvi környezetben folytatott szóviccek tárházát kínálja, ezzel is hangsúlyozva identitásának összetettségét. A magyar klub, cserkészet és a táncház visszatérő elemei mind a fantom óhaza képet erősítik, de a hősnő számára egy váratlan fordulat révén válik igazán lehetővé a budapesti utazás: nagyanyjától örökölt egy lipótvárosi lakást, ami különös érzelmi jelentőséggel bír.
A regény egyszerre időutazás is az olvasók számára. Villő a rendszerváltás idején érkezik Budapestre, ahol a múltra való reflexiók és a frissen történelemmé vált élmények együtt fedezik fel a város arcát. A korabeli valóság, ahol a „Sidol és VIM” még mindenki számára ismerős volt, nosztalgikus emlékezetet idéz fel, a figurák és epizódok pedig élővé teszik a múltat. A fejezetek címeit alkotó keresztnevek a hősnő kapcsolatait megvilágítva hangsúlyozzák: nem kerülhető el a kapcsolataink törékenysége, és minden egyes figura, akit Villő átél, új értelmet ad a magánéletének.
Bár Brooklyn és Lipótváros a nyolcvanas-kilencvenes években távol állt egymástól, a mű bemutatja, hogy Villő számára az ismeretségek mintázata és a fiatalok barátságai mindenütt, mindkét kontinensen hasonlóak. New Yorkban és Budapesten is angol-amerikai és magyar baráti hálózatok veszik körül, és ezek a magányos percek, amelyek Villőt formálják, mindkét világban otthonosak. A hős nevelődése nemcsak mint külső, hanem mint belső folyamat is megjelenik, hiszen a szülei problémái mellett ő egy önálló kapcsolati hálón keresztül formálódik.
A regény filmeszerű elbeszélésmódja és a frappáns, vicces megjegyzések gazdagítják az olvasási élményt. Például egy amerikai fiú észrevétele, miszerint Magyarország a „zacskós tej és a hangos orrfújás országa”, jelzi a kulturális különbségeket, amelyek a két világ között feszülnek. A „Hullámzó horizont” így nem csupán egy regény, hanem a kultúrák közötti utazás feljegyzése is, gazdag érzelmekkel és nosztalgikus hangulattal átitatva.
Információ
Garaczi László–Nagy Ildikó Noémi: Hullámzó horizont. Magvető, 2026.
