António Costa, az Európai Tanács elnöke: A versenyképesség kulcsa keresés alatt
Az informális EU-csúcsot megnyitó António Costa szavai jelezték a közelgő találkozó fontosságát: „A kártyák a mi kezünkben vannak.” Ezzel a mondattal indította el a beszélgetéseket a csütörtökön, a belgiumi Alden Bissen kastélyában, ahol az európai vezetők az egyszerű keretek között vitatták meg a kontinens versenyképességét és a globális kihívásokat. Costa kijelentése emlékeztetett egy évvel ezelőtti pillanatra, amikor Donald Trump amerikai elnök azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy „nincsenek kártyák a kezében”. A globális politikai környezet romlásával a szükségessé vált, hogy az európai vezetők is nyilvánosan kamatoztassák lehetőségeiket.
Az EU tagállamainak állam- és kormányfői között a témák a versenyképesség és a nemzetközi fenyegetések köré csoportosultak. Az utóbbi időszak nehézségeivel szembesülve egyértelmű, hogy Európa gazdasága gyengült a globális versenyben; az innováció és a gazdasági növekedés számára szintén aggasztó jelek mutatkoznak, különösen a világrend átalakulása közepette. Oroszország biztonsági fenyegetése és a korábbi szövetségesek megbízhatatlansága számos kihívást jelent.
Az EU hatalmas, 450 milliós fogyasztói piaca a világ egyik vezető erejének számít, azonban a közös piacot érintő régi álmok már nem látszanak kézzelfoghatóvá. Enrico Letta 2022 áprilisi jelentése óta, amely az EU tagállamai és a Bizottság felé fogalmazta meg az elvárásokat, a tagállamok közötti átjárhatóság továbbra is gyenge a pénzügyi, távközlési és energetikai szektorokban.
A közös piac alapelvei – a szabad áramlás a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások terén – ma már korlátozottak, és az EU piaca a 20. századi keretek között működik. A jelentés kiemeli, hogy szükség lenne egy ötödik szabadságra, a kutatás és innováció szabad áramlásának elősegítésére.
Mario Draghi figyelmeztetései a versenyképességről
2024 őszén Mario Draghi, volt olasz miniszterelnök, egy hasonlóan figyelmeztető jelentést adott át, amely az EU versenyképességének fenntartásáról szólt. Draghi hangsúlyozta, hogy a versenyképesség növeléséhez szükség van a kutatásra, dekarbonizációs erőfeszítésekre és ipari függetlenség megteremtésére, amit évi 800 milliárd eurós befektetésekkel biztosíthatunk. E közben az EU költségvetése 2028-2034 között körülbelül 2000 milliárd euróra rúg.
Bár a diagnózis a szakértők és politikai vezetők között konszenzusra talált – a helyzet kritikai aspektusait Orbán Viktor és a spanyol szocialisták egyaránt hangsúlyozták –, a Draghi-jelentés 383 ajánlásának mindössze 10%-át valósították meg egy tavalyi elemzés alapján.
Továbbá, az Európai Bizottság az utóbbi másfél évben tíz egyszerűsítési csomagot, úgynevezett omnibusz jogszabályt dolgozott ki, amelyek célja a bürokratikus terhek minimalizálása a cégek számára, azonban ezek elfogadása még folyamatban van. A kritikusok e kezdeményezéseket sok esetben a cégek lobbitevékenységeinek hetvenkedéseiként könyvelik el, amelyek nem feltétlenül szolgálják a fogyasztók és a környezet érdekét.
Jövőbeli lehetőségek és politikai viták
A csúcs előtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke levelet írt a tagállamok vezetőinek, amelyben megerősítette a szabályozások és a harmadik országok, például Indiával és dél-amerikai országokkal kötendő kereskedelmi egyezmények fontosságát a diverzifikáció elősegítése érdekében.
A jövőbeli lépések körül azonban sok törésvonal körvonalazódik. Emmanuel Macron francia elnök a közös hitelek felvételére és az „Vásárolj európait” jelszóval történő megrendelések növelésére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy ez a megoldás lehet a gazdasági helyzet javításának kulcsa. Ezzel szemben a német és olasz vezetők a bürokráciacsökkentésre és a szabadpiaci folyamatok támogatására helyezik a hangsúlyt.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a Financial Timesnak nyilatkozva kétségbe vonta a protekcionizmus hasznosságát, hangsúlyozva, hogy a minőség és innováció érdekében a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen az állandó kihívásoknak való megfelelés.
