Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia
Az Egyesült Államok legfrissebb nemzetbiztonsági stratégiája markáns fordulatot mutat a külpolitikai megközelítésében, hiszen a realista irányvonalra épít. Nem ígér se világbéke, se a történelem végét, és nem kívánja befolyásolni a 195 ország belső ügyeit. Ez a dokumentum az első, amely elismeri a többpólusú világrendet, és érvelt amellett, hogy az amerikai dominancia nem minden amerikai érdek. Ám a helyzet az, hogy az Egyesült Államok továbbra is szeretné megőrizni vezető szerepét a világban, és főként saját térségén, az amerikai kontinensen lefektetett Monroe-elv keretein belül.
Az amerikai kormány most Kína befolyásának ellensúlyozására összpontosít, különösen a Dél-kínai-tenger körüli feszültségek kapcsán. Tajvan esetében a cél nemcsak a katonai agresszió elrettentése, hanem az önállósodás lehetőségeinek határozott elutasítása is, mindezt a status quo fenntartása érdekében. Bár Barack Obama már korábban hirdette a „Pivot to Asia” (fordulat Ázsiához) stratégiát, a Trump-adminisztráció előtt Washington soha nem tudott ehhez megfelelő lépéseket tenni, köszönhetően a Covid-19 válságnak és az európai gondoknak. Trump mostani célja, hogy a külpolitikáját a Kína által jelentett kihívások köré rendezze.
Afrikai és latin-amerikai megközelítések
Afrikát illetően az új stratégia a liberalizmus exportálása helyett a nyersanyagok importjára helyezi a hangsúlyt. A latin-amerikai célkitűzés pedig lényegében a külföldi befolyás visszaszorítása, ami nyilvánvalóan Kínára utal, viszont az orosz és kínai befolyás afrikai terjeszkedése nem foglalkozik érdemben. Az amerikai érdekvédelem számára Afrika nem jelent „pólust”. A Közel-Kelet ügyében a dokumentum kellően óvatosan fogalmaz, hangsúlyozva az izraeli-arab békét, míg fontos régiók, mint például Egyiptom, nem is szerepelnek a terjedelmes anyagban.
Európa helyzete és az amerikai szövetségesség
Európa kapcsán az eredmények és a reakciók fokozott figyelmet kaptak. A kritikus hangok, miszerint az Egyesült Államok „elárulta Európát”, nem más, mint a Biden-adminisztráció külpolitikai lépéseire adott hisztérikus reakciók, amelyek arra utalnak, hogy európai politikai körök még nem heverték ki a választások eredményét. Az Amerika számára Európa továbbra is fontos szövetséges marad, hiszen a védelmi erőforrások nem kimeríthetetlenek, és több erőforrást kérnek az európaiaktól a közös védelem megszilárdítása érdekében.
A felelősségteljes vezetők, gondolkodva a dübörgő pánik helyett, szembe kell nézzenek a véleményszabadság és a demokrácia kérdéseivel is, hiszen nemcsak a liberális értékek védelme, hanem a hatékony diplomáciai alkuk is fontosak. Míg az Egyesült Államokban a véleményszabadság gyakorlatilag határtalan, Európában a történelem árnyai miatt a szélsőséges nézetek kifejtését gyakran törvények korlátozzák.
Oroszország megítélése az új stratégiában
Egy másik jelentős változás az Oroszországgal kapcsolatos megközelítés, amely az új dokumentumban szinte kizárólag Európára koncentrál, Oroszországot pedig e térség integráns részének tekinti. Az Eurázsia terminológia használata súlyos politikai tőkét jelenthet, hiszen elősegítené a stabilitást e térségben. Jelenlegi geopolitikai környezetben a nyugati elvárások mellett Oroszország helyzetének rendezése érdekében az Egyesült Államoknak is aktívan kell hozzájárulnia.
Furcsa, de egyben aggasztó is, hogy nyíltan kimondható, az európai elitek képtelennek bizonyulnak arra, hogy a diplomáciai párbeszédet Moszkvával megtartsák, ez pedig önmagában is riasztó jelenség. A hidegháborús idők tapasztalataihoz képest a mai európai vezetők is felelősségteljesebbek kellene, hogy legyenek, hiszen a közös érdekek és a biztonság megköveteli a párbeszéd megújítását.
Új kihívások a változó világban
Nincs okuk aggodalomra, hiszen az USA szövetségese marad Európának, ám látható, hogy hajlandó elfogadni a sokpólusú világ új realitásait, saját érdekei követése mentén. Európának is ideje lenne újragondolni stratégiai céljait a geopolitikai realitások fényében, hogy fenntarthassa pozícióját a globális térben.
A szerző az MSZP Baloldali Tömörülés elnöke, volt EP képviselő, publicista.
Forrás: nepszava.hu/3305253_eurazsia-washingtonbol-nezve
