Európai Parlament delegáció érkezik Budapestre
Az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) képviselői érkeznek Magyarországra, hogy a jogállamiság helyzetéről és az alapvető jogok változásairól tájékozódjanak. Az öt fős delegáció látogatása éppen arra a napra esik, amikor az Országgyűlés a 15. alkotmánymódosításról szavaz, amely jelentős szűkítéseket tartalmaz, beleértve a gyülekezési jog korlátozását – ez az intézkedés potenciálisan utat nyithat a Pride betiltása előtt is.
A látogatás során az EP-képviselők találkoznak a magyar kormány képviselőivel és civil szervezetekkel is. Kutatási területük kiterjed az igazságszolgáltatás függetlenségére, a szabad médiára, a tudományos intézmények autonómiájára, valamint a korrupció elleni intézkedésekre. Az uniós értékek védelmében folytatott vizsgálódások célja egy később kiadandó jelentés elkészítése. A főképp a holland zöldekhez tartozó Tineke Strik által vezetett delegáció munkája ezúttal az első ilyen akció a tavaly júniusi EP-választások óta.
Kemény szavazások árnyékában
Az alkotmánymódosítás és a gyülekezési törvény szigorítása ellen több uniós és nemzetközi szervezet is hangot adott, többek között az Európai Parlament, amelyek hozzátették, hogy az efféle intézkedések a demokrácia alapelveit fenyegetik. A gyülekezési törvény módosításáról szóló szavazás kiemelt jelentőségű – a változtatásokat sokan az alapvető emberi jogok további csorbításának tekintik.
A magyar parlament napirendjére kerülő tervezetek nyomán több uniós szabály megsértésének lehetősége is felmerülhet, amit az Európai Bizottság részletesen vizsgál. Az EP 2018 óta a hírhedt 7. cikkelyes eljárás keretében figyelmezteti Magyarországot az uniós értékek sérelme miatt, és felszólította a Tanácsot, hogy lépjen előre a szankciók ügyében. Noha a szavazati jog felfüggesztéséhez teljes egyhangúság lenne szükséges, már 22 tagállam támogatása is elég lehet az első lépés megtételéhez, amelyet eddig az unió története során még soha nem alkalmaztak.
Politikai feszültségek és kritikák kereszttüzében
A magyar jogállamiság helyzete évek óta heves viták tárgya az Európai Unióban. A LIBE delegáció tagjai között a jobbközép, szocialista, liberális és zöld frakciók képviselői egyaránt jelen vannak, míg a szélsőjobboldali pártok nem vettek részt a látogatáson. Az Európai Parlament korábban is éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormány egyes intézkedéseivel kapcsolatban, és most újabb kérdéseket vet fel a gyülekezési törvény és az alkotmánymódosítások hatásai.
Nem maradt el a hazai politikai reakció sem: Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára már előzetesen élesen bírálta a delegáció látogatását. Nyilatkozatában elutasította a „külső beavatkozást” az ország belügyeibe és „exportált demokráciát” emlegetett. Az államtitkár szavai szerint a LIBE folyamatosan támadja Magyarországot. Eközben több ellenzéki erő, mint például a Momentum Mozgalom, parlamenti blokádokkal próbálja akadályozni a szigorító törvények elfogadását.
Egy újabb határvonal: A budapesti Pride
Különös figyelem irányul a Budapest Pride jövőjét érintő kérdésekre is, mivel az új jogszabályok potenciálisan ellehetetlenítik az eseményt. Több EP-képviselő már jelezte, hogy részt kíván venni az idei Pride-on, így szolidaritásukat kifejezve a magyarországi jogállamiságért küzdő civil mozgalmakkal. A magyar kormány egyelőre nem reagált az eseménnyel kapcsolatos felvetésekre, de a gyülekezési törvény tervezett szűkítése komoly nemzetközi visszhangot keltett.
Forrás: nepszava.hu/3276031_ep-kuldottseg-magyarorszag-jogallamisag-lebontas
