Trump külpolitikája sorra kudarcot vall, az EU és Kanada szorosabb szövetségre készül
Donald Trump amerikai elnök népszerűsége történelmi mélypont közelében jár, miközben a közelgő félidős választásokon pártja, a republikánusok vereségre számíthatnak. A gazdaság gyengélkedik, az üzemanyagárak elszálltak, a választási ígéretek pedig nem teljesülnek. Elemzők szerint a kongresszus mellett akár a szenátus is demokrata többség alá kerülhet, ami Trump számára jogi eljárásokat és korrupciós ügyeket hozhat.
A washingtoni vezetés számos külpolitikai eszközzel rendelkezne, ám Trump döntései sorra visszaütnek. Oroszország a háború folytatására és a bukás elkerülésére kapott legalább másfél évnyi haladékot. Az Irán elleni katonai fellépés kudarcot vallott: Teherán a rakétacsapások ellenére megerősítette regionális befolyását, a nemzetközi szankciók értelmetlenné váltak, és az amerikai bázisok védelme a Perzsa-öböl térségében nem biztosított.
A Kína elleni kereskedelmi háború meghátrálással zárult, India pedig szintén elutasította a washingtoni nyomásgyakorlást. A napokban megszavazott Graham-féle szankciócsomag aláírása esetén Trump újabb kockázatos lépésre készül: az orosz energiahordozókat vásárló államok megfékezésére kapna eszközt, ám Moszkva két legnagyobb partnere éppen Kína és India, amelyek már egyszer visszautasították Washingtont. Így a szankciók leginkább kisebb országokat, például Magyarországot vagy Indonéziát sújthatnák.
Európában sem járt sikerrel Trump: az euroatlanti szövetségi rendszer sarokba szorítására tett kísérletei visszafelé sültek el. Grönland ügyében az érintettek külön-külön is elutasították az agresszív fenyegetőzést.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte a Kanadával működő szabadkereskedelmi egyezmény továbbfejlesztését egy szorosabb szövetséggé, „Szövetség a jövőért” néven. Ez nem formális tagságot jelentene, de messze meghaladná az eddigi együttműködési formákat. A gazdasági partnerség részleteit októbertől dolgozzák ki. A javaslat katonai és védelmi összefogást is érint: az Európai Unió Kanadával, az Egyesült Királysággal, Norvégiával és Ukrajnával olyan biztonsági fórumot hozna létre, amely a kontinenst lefedő moduláris rakétavédelmi rendszer felépítésén túl választ adna a biztonsági és katonai kockázatokra.
Trump a bejelentésre büntetővámokkal és egyéb zsarolásokkal fenyegetőzve reagált. Miközben azt ígérte, hogy Amerikát ismét naggyá teszi, jelenleg barátok és szövetségesek nélkül, globális defenzívában vergődik. Fenyegette Iránt, az Európai Uniót, Kanadát és Dániát, elutasította Szaúd-Arábia segítségkérését, és kínosan átrajzolt térképekkel ingerli szomszédait. A kanadai és mexikói vezetők higgadtsága és diplomáciai profizmusa révén nem reagálták túl a térképátrajzolásokat.
Trump Ukrajnát hibáztatja az üzemanyag drágulásáért, mondván, hogy az oroszországi dróntámadások miatt nem tud Oroszország elegendő üzemanyagot gyártani és exportálni. Ez azonban ellentmond a tényeknek: Oroszország a globális kőolaj-finomítási rangsorban 6,5 százalékos részesedéssel szerepel, így az általa kínált dízel eltűnése a piacról nem okozhatta a drágulást. A Hormuzi-szoroson a világ tengeri úton szállított kőolajának és kőolajtermékeinek 25-30 százaléka halad át, és az Irán elleni amerikai katonai művelet, valamint a szoros megbénítása sokkal inkább hozzájárult az áremelkedéshez. Az Egyesült Államok naponta ötmillió hordó nyersolajat és nyolcmillió hordó finomított terméket exportál, így a világpiaci drágulásból hatalmas háborús extraprofitra tesz szert.
Európa jelenleg a befizetők oldalán áll, és az ukrajnai háborúval, valamint a világpiaci versenyben mutatott gyengeségével történelmi leckét kapott a tengerentúli szövetségesétől. Az Európai Unió államai keresik a kiutat, a tagállamok többsége az integráció szorosabbra fűzésében látja a megoldást. Brüsszelben hangsúlyozzák: vagy együtt, összefogva lépünk be a nagy játékosok klubjába, vagy külön-külön válunk versenyképtelen mellékszereplőkké.
