Átmeneti időszak a Vatikánban: Kevin Farrell bíboros a reflektorfényben
Ferenc pápa halálával a Vatikán hivatalosan is az átmeneti időszakba lépett, amelyet latinul „sede vacante”-ként emlegetnek. Az egyház irányítása ideiglenesen Kevin Farrell bíboros kezében összpontosul, aki a camerlengo feladatát tölti be. Bár az ír származású, amerikai állampolgárságú bíboros nem tartozik a Vatikán prominens arculatai közé, számos kulcsfontosságú tisztséget tölt be, amelyek közvetlen beavatkozást igényelnek az Egyház működésébe. Ő irányítja a Világiak, a Család és az Élet Dikasztériumát, valamint a Vatikánvárosi Állam Legfelsőbb Bíróságát, továbbá a Nyugdíjalap egyedüli kezelője.
A bíboros feladatai közé tartozik az adminisztratív ügyek rendezése, valamint a pápaválasztó konklávé előkészítése. Ezzel szemben Farrell bíboros szerepe inkább technikai és logisztikai, mintsem politikai, ám az események alakulása minden tekintetet ráirányít.
Ferenc pápa búcsúztatása: egyszerűség és tisztelet
Ferenc pápa halála után munkaszobáját azonnal lezárták, holttestét pedig a Sixtus-kápolnába szállították, ahol a hagyományok szerint bebalzsamozzák és felöltöztetik. Innen kerül a Szent Péter-bazilikában való felravatalozásra, ahol a hívek szerdától búcsúzhatnak el tőle. Mindezt viszonylagos egyszerűség keretezi, hűen a pápa utolsó rendelkezéseihez. Utóbbiak külön hangsúlyozzák a pápák temetésének szerényebbé tételét, amit a gyászolók egy részének méltányolnia kell, miközben a világ Rómára figyel.
Ferenc pápa végső nyughelye nem a megszokott Szent Péter-bazilika lesz, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilika. Ez az V. századi, a római főpályaudvar közelében található épület kiemelt helyszíne volt Ferenc hitének és meditációinak. Az egyszerűség azonban semmiképpen sem von le a gyász globalitásából, hiszen vezetők és hívek milliói irányítják figyelmüket a szertartásra.
A konklávé és az új pápa megválasztása
Ferenc gyászát kilenc napos szertartás, az úgynevezett novendiale követi. Ezt követően kerül sor a bíborosi kollégium 80 év alatti tagjai közötti szavazásra, amely az új egyházfő személyéről dönt. A pápaválasztó konklávéra várhatóan május 5-10. között kerül sor a Sixtus-kápolnában.
A szavazás szigorú titoktartás mellett zajlik, minden külső kommunikációs eszköz kizárásával. A bíborosok nevüket kézzel írt szavazólapokra helyezik, amelyeket később rituálisan elégetnek. Fekete füst jelzi, ha a választás érvénytelen volt, míg fehér füst adja hírül az új pápa megválasztását. A világ minden figyelme erre a pillanatra fókuszál, amikor meghallják a történelmi szavakat: „Habemus Papam”. Az utód a 267. pápa lesz az egyház történetében.
Ferenc öröksége gondolkodásmódjának és cselekedeteinek irányában további kérdéseket vet fel az új vezető személyét illetően. Korai lenne találgatni, ki lehet az esélyes, különösen azért, mert Ferenc számos bíborost nevezett ki a világ perifériáinak számító országokból. Sok esetben ezek a bíborosok még egymást sem ismerik, ami csak tovább komplikálja az esélylatolgatást.
Globális tisztelet és összefogás Ferenc emlékére
Ferenc pápa halála univerzális életművet hagyott maga mögött. Egyesült Államoktól Oroszországig, Izraeltől a Palesztin Hatóságig, vezetők vallási és politikai hovatartozástól függetlenül méltatják. Az ‘egyház szegényeinek’ apostola a világ mély tiszteletét vívta ki, noha e tisztelet önmagában nem garantálja azt, hogy tanításai és elvei a mindennapok gyakorlatába is beépüljenek.
Kevéssé látványos, ám annál meghatóbb temetése és életműve mérföldkő marad az egyháztörténelemben – mindazok számára, akik komolyan kérdezik, milyen úton folytatódhat az egyház missziója, miközben a világ szellemi éhsége egyre nő.
Forrás: nepszava.hu/3276841_ferenc-papa-halal-vatikan-atmeneti-idoszak-papavalasztas
