A GÖDI LEBUKÁS HETE
Gulyás Gergely miniszter legutóbbi kormányinfóján azt állította, hogy ő és Orbán Viktor csak most, a Telex cikkének hatására szereztek tudomást arról, milyen körülmények uralkodtak a Samsung gödi akkumulátorgyárában az elmúlt években. Ez a kijelentés a valósággal ellentétben megkérdőjelezhető, hiszen ha máskor nem, legalább 2024 tavaszán már értesülniük kellett a helyzetről, amikor a bíróság felfüggesztette a Samsung környezethasználati engedélyét, így a gyár működésének leállítását kellett volna elősegítenie. Gulyás egy korábbi kormányinfón már kapott kérdést a témában, amire azt válaszolta, hogy nem tudni, a kormányhivatal és a gyár kézhez kapta-e a bírósági döntést. Micsoda szerencse, hogy a Telex, amelyet a magyar szuverenitás ellenségének tartanak, utólag mégis segít felfrissíteni a memóriát.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, egy digitális polgári kör gyűlésén arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza jelentős előnyét jelző közvélemény-kutatások félrevezetőek, hasonlóan négy évvel ezelőtti adatokhoz, amikor a baloldali összefogás 7-11 százalékos előnyét mutatták ki, végül azonban 20 százalékpontos Fidesz-győzelem született. De nézzük a valóságot: 2022 februárjában a Publicus kivételével (mely minimális ellenzéki előnyt mért) minden intézet a Fidesz vezetését jelölte, a Medián 49-43 arányban a Fideszt előnyben részesítette. Most, 2026-ban más számokkal nézünk szembe.
Orbán Viktor a Patrióta nevű YouTube-csatornának adott nyilatkozatában azt állította, hogy Ukrajna fenyegetést jelent Magyarország számára. Kifejtette, hogy az a javaslat, hogy európai támogatásból egy nagy létszámú ukrán hadsereget hozzunk létre, ellentétes Magyarország biztonsági érdekeivel. Orbán úgy véli, hogy komoly problémák adódhatnak, ha az ukrán hadsereg megerősödik a határon. Valójában azonban sokkal nagyobb veszélyt jelent, ha egy erős orosz hadsereg van a határainknál. Különösen, ha az orosz hadsereg már belül tartózkodik.
Szijjártó Péter külügyminiszter közleményében azt hangoztatta, hogy „Zelenszkij ukrán elnök a kijevi magyar nagykövet bekéretésével ismét bizonyította: Ukrajna az ellenségünk.” Itt is fontos kiemelni, hogy Zelenszkij csak azt követően kérette be a nagykövetet, hogy Orbán Viktor utasítására Szijjártó rendelte be a budapesti ukrán nagykövetet. Ez arra utal, hogy a magyar kormány volt az első, amelyik nyilvánosságra hozta Ukrajna ellenségként való definiálását. Érdekes módon, Szijjártó ebben a gyakorlatban korábban más nagyköveteket is megkeresett, például a német, svéd vagy volt amerikai nagykövetet is. Úgy tűnik, Orbán, a béke legnagyobb barátja, olyan környezetben él, ahol folyamatosan ellenségekkel van körülvéve. Vajon nem lenne érdemes a béke érdekében egy kicsit háttérbe vonulnia?
Szijjártó emellett azt is állította, hogy „most éppen Zelenszkij elnök politikai döntése miatt nem engedik újraindítani a kőolajszállítást Magyarország irányába a Barátság vezetéken.” Ezzel szemben a valóság az, hogy az oroszok robbantották fel a vezetéket két héttel ezelőtt, ám a magyar kormány elfelejtette elítélni ezt a támadást. Vajon ez Alzheimer-kór eredménye volna?
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A lap fenntartja a jogot a beérkező írások szerkesztésére és rövidítésére.
