Késlekedik a brit eutanáziatörvény
A brit parlament korábban jelentős lépést tett a kegyes halál törvényessé tételére, ám mostanra a folyamat új fordulatot vett. A törvény beterjesztője, Kim Leadbeater, a munkáspárti képviselő, beleegyezett abba, hogy a törvény bevezetését csak a következő parlamenti választás utánra halasszák. Ez a döntés az egészségügyi és igazságügyi rendszerekre nehezedő túlzott nyomás miatt született meg.
Múlt év novemberében történelmi döntésként ünnepelték a westminsteri parlament alsóházának szavazatát, amely bizonyos szigorú feltételek mellett engedélyezte volna a kegyes halált. A szavazás eredménye 330 igen és 275 nem szavazat volt, ami az alsóház markáns megosztottságát mutatta. Azóta azonban világossá vált, hogy az eutanázia törvénybe iktatása jelentős akadályokba ütközik.
A halasztott hatálybalépés okai
Az elmúlt hónapok bizottsági vitái során egyértelművé vált, hogy a tervezet komoly kihívásokat jelentene a brit intézmények számára. Az igazságszolgáltatás például nem lenne képes minden egyes eutanáziakérelem kezelésére, míg az egészségügyi rendszer – amely már így is túlterhelt – nem tudná ellátni az új törvényben előírt feladatokat.
Az eredeti, kétéves bevezetési határidő elhalasztása sokak szerint megkérdőjelezi a törvény életképességét. Az ellenzők véleménye szerint a reform ilyen mértékű késése arra utal, hogy az egész javaslat átgondolatlan és problémákkal terhelt. A kritikus hangok kiváltképp azt hangsúlyozták, hogy míg más országok, mint például Spanyolország, gyors és hatékony módon képesek voltak véghezvinni hasonló reformokat, addig a brit parlament képtelen a cselekvésre.
A Man-sziget példája
Miközben Anglia és Wales késlekedik, a Man-sziget az Egyesült Királyság régióit megelőzve legalizálja az asszisztált haldoklást. A törvény, amelyet a Man-szigeti felsőház szentesített, nemcsak halálos betegségben szenvedőknek nyújt lehetőséget, hanem szigorú kritériumokhoz is köti a hozzáférést. Ennek értelmében az igénylőnek legalább öt éve kell a szigeten élnie, halálos diagnózist kell kapnia, és a várható élettartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.
A Man-sziget orvosainak ugyanakkor megmarad a döntési szabadságuk, hiszen ők maguk dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni az eutanázia folyamatában. Míg más brit régiók még vitáznak a kérdés gyakorlati nehézségeiről, a Man-sziget szimbolikus lépése rávilágít arra, hogy az asszisztált haldoklás kérdésében Anglia talán túlságosan óvatosan jár el.
A törvénnyel kapcsolatos vita nem csupán a leendő szabályozáson, de az eutanázia általános erkölcsi és társadalmi elfogadottságán is túlmutat. A késlekedés hatása a reform végleges sorsára egyelőre nem kiszámítható, ám egyértelmű, hogy a 2029-es kormányzati ciklus döntő fontosságú lehet az ügy szempontjából.
Forrás: nepszava.hu/3273916_keslekedik-a-brit-eutanaziatorveny
