Feszültség a Gyógyszerészek és az Orvosi Kamara Között
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) legutóbbi közleménye komoly felháborodást keltett a gyógyszerészek körében. A MOK, reagálva az Orbán-kormány új rendelettervezetére, amely lehetővé tenné a gyógyszerészek számára a vényírást, kifejtette, hogy a gyógyszerrendelés nem csupán adminisztratív aktus, hanem orvosi döntés, amit a tervezett új rendszer szakmai szempontból elfogadhatatlannak tartanak. A közleményben említést nyert, hogy az orvosokat nem vonták be a konzultációkba, és hiányoznak a betegbiztonságot garantáló elemek.
A MOK állásfoglalása után Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének egykori alapító elnöke, éles kritikát fogalmazott meg. Szerinte a kamarai közlemény övön alulinak számít, hiszen megalázza és megalapozatlanul minősíti a gyógyszerésztársadalmat. Mikola rávilágított, hogy a gyógyszerészek és orvosok egyetemi képzése azonos szintű, és a gyógyszerészek is nyolc éve tanulnak, amely folytatásaként folyamatos továbbképzésen vesznek részt.
A Tervezet Részletei és Hatása
A MOK szerint a gyógyszerészi vényírás jogának bevezetése a betegbiztonságot veszélyezteti. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a közlemény több információt sugall, mint ami a rendelettervezet tartalmában szerepel. A tervezet lényege, hogy a gyógyszerész csak abban az esetben írhatna fel gyógyszert, ha a beteget a kezelőorvosa már legalább fél éve kezeli egy adott termékkel. Ezen kívül a gyógyszerész egy doboznyi gyógyszert írhatna fel, és 30 nap állna a beteg rendelkezésére, hogy az orvosához forduljon a következő adag felírása érdekében. Fontos megjegyezni, hogy kábítószerek és pszichiátriai szerek folyamataiba a gyógyszerész nem avatkozhatna be.
Felmerülő Kihívások és Előkészületek
A rendelet hatályba lépéséhez hat hónapra van szükség, mivel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerében meg kell teremteni a gyógyszerészi vényírás informatikai lehetőségeit. Hankó Zoltán hangsúlyozta, hogy az orvosoknak is látnia kell, hol és mikor váltották ki a gyógyszert, amelyhez elengedhetetlen az informatikai rendszer fejlesztése. Emellett a gyógyszertáraknál is fel kell készülni a betegek új igényeire, amelyhez információs kampányokat kell lebonyolítani.
Fontos megemlíteni, hogy a szakdolgozóknál, például az okleveles, kiterjesztett hatáskörű ápolóknál már létezik hasonló kompetencia-kiterjesztés. Ők például képalkotó vizsgálatokat rendelhetnek, illetve akut és krónikus betegeket kezelhetnek, azonban az ő esetükben a receptírás jogát még nem tudják maradéktalanul kihasználni. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ápolóknak sem volt lehetőségük az előírt jogszabályi változásokkal élni, mivel hiányoznak az ehhez szükséges pontosító rendelkezések.
Bár a Magyar Orvosi Kamara felé megfogalmaztuk kérdéseinket a közlemény pontosításával kapcsolatban, válasz még nem érkezett.
