Leállt a Barátság kőolajvezeték: Politikai feszültségek és energiagondok
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2024. szeptember 30-án megerősítették, hogy a Barátság kőolajvezeték orosz támadás következtében két hete leállt, de a magyar tárcavezető nem tisztázta, miért hallgattak eddig a helyzetről. Az ukrán tárcavezető közlése szerint a szállítások megindulásáért Volodimir Zelenszkijt tette felelőssé, mondván, hogy Ukrajna felelős a Magyarország és Szlovákia energiabeszerzését érintő problémákért.
A Barátság kőolajvezeték, amely a közép-európai ellátás kulcsfontosságú eleme, Brodi városánál szenvedett orosz támadást 2026. január 27-én, ami megakadályozta a részben Szlovákiába, részben Magyarországra irányuló szállításokat. Szibiha nyilvános bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Budapest nemula Kijevet, hanem Moszkvát kellene felelőssé tennie a szállítmányok leállítása miatt.
Szijjártó Péter azonnal reagált Szibiha üzenetére, kihangsúlyozva, hogy az ukrán elnök megakadályozta a vezeték villamosenergia-ellátásának helyreállítását. A külügyminiszter a sajtótájékoztatókon kifejtette, hogy műszaki akadályok nincsenek, azonban Zelenszkij nem engedi a kőolajszállítások újraindítását. Kifejtette, hogy a magyar kormány szükséges intézkedéseket fog tenni az energiaellátás biztosítása érdekében, de nem részletezte, milyen lépésekről van szó.
Ez a helyzet feszültséget keltett a magyar és ukrán politikai kapcsolatokban, különösen, hogy Orbán Viktor korábban már kijelentette, hogy Magyarország ellenségének tekinti Ukrajnát. Az ukrán külügyminiszter szerint a Barátság kőolajvezeték ügye politikai beavatkozásra utal, mivel a közelgő parlamenti választások előtt Magyarország feszültségeket generál a poszt-szovjet térségben.
Szlovákia hivatalosan is megerősítette, hogy a kőolajszállítás ténylegesen leállt, de tartalékaik fedezi az igényeket, hiszen a jelenlegi készleteik 90 napra elegendők. A közelmúltban a Barátság kőolajvezeték teljesítménye is csökkent, januárban a szokásos 200 ezer hordó helyett mindössze 150 ezer hordót kaptak Magyarország és Szlovákia. Az Erste elemzése szerint a tartós kiesés a Mol olajvállalat éves 9-10 millió tonnás olajbehozatalát is érintheti.
Szibiha és Szijjártó közötti feszültség a magyar kormányzati döntések és Ukrajna felelősségének kérdésében tovább fokozhatja a politikai feszültségeket a két ország között, miközben mindkét fél elsősorban saját energetikai érdekeit tartja szem előtt.
