Az EU-s széndioxid-kvóta kiterjesztésének halasztása
Az Európai Unió tagállamai a közlekedés és az épületek szén-dioxid-kibocsátásának megadóztatására irányuló szándékaikat a 2028-as határidőre halasztották el. A Kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) kiterjesztése a lakosságra már az első lépéseknél akadozik, ami megnehezíti a klímacélok elérését. Az Európai Parlament nemrégiben szavazott a 2040-es évek uniós klímacéljairól, amelynek fő célja, hogy a lakosság pénzügyi érdekeltsége révén áttérjen a fenntartható közlekedésre és lakhatásra.
A közlekedés és az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése
A szakértők, köztük Perger András, az Energiaklub Energiaprogram-vezetője, rámutattak, hogy az első kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS1) már látható eredményeket hozott az energiaintenzív iparban. A szakértő szerint ugyanakkor a közlekedés és az épületek kibocsátásának csökkentése sürgető feladat, mivel a 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése érdekében elengedhetetlen azok integrálása a kvótasorba. Az ipari eredmények ellenére a lakossági intézkedések eddig elmaradtak, így a széndioxid-kibocsátás csökkenése nem indult meg a várt ütemben.
A politikai és gazdasági aktualitások
A klímavédelem irányába tett lépések az infláció növekedése, a gyengélkedő gazdaság és a háborús helyzet miatt több tagállam számára háttérbe szorultak. A tagállamok a lakosság autózási költségeit és rezsijét sem szeretnék emelni a kvótarendszer révén. A Szociális Klímaalap segítségével elérhető támogatások célja az, hogy a legnagyobb terheknek kitett háztartások felújítási és szigetelési programjait támogassák, ám eddig csak néhány ország, például Svédország sikerült ezt elérnie.
Az uniós tervek megvalósítása és a regionális kihívások
A 2023-as év végéig a huszonhét EU-tagállamnak be kellene nyújtania a kvóták bevezetésével kapcsolatos terveit, azonban számos ország, köztük Magyarország, mindeddig adós a lépésekkel. A közép-kelet-európai régióban, ahol a jövedelmek alacsonyabbak, a kvóták bevezetése a kormányok számára politikai kockázatokat rejthet, hiszen a kisebb áremelkedések is jelentős terheket jelentenek a gazdaság számára.
A jövőbeli lehetőségek
A Jacques Delors Intézet szakértője, Phuc-Vinh Nguyen, arra figyelmeztetett, hogy a költségvetési alkudozások körüli politikai helyzet nem kedvez a klímavédelem érdekében tett javaslatoknak. Az intézet javaslata szerint az EU-nak előre tekintve, már most elérhető bevételek alapján hitelfelvétellel is támogathatná a lakosság átállását, így elősegítve a klímacélok gyorsabb elérését. A kibocsátás kereskedelmi kvóta alsó és felső határának meghatározása pedig tervezhetőbbé tenné a finanszírozást és a klímavédelmi intézkedések végrehajtását.
